Földesi-Nagy Ágival, stílustanácsadóval, ruhatervezővel, az Efena Style tulajdonosával beszélgettünk. A technika több ízben megviccelt bennünket, de két kialvatlan anyuka előtt nincsenek akadályok, ha éppen nem lógnak rajtuk a gyerekek.
Márciusban az anyaság sokszínűségéről elmélkedtünk, és ha már színek, akkor mindenképpen beszélni szerettem volna Ágival, aki nemcsak hordja, de érti is a színeket. Sőt, azzal is tisztában van, hogy az egyes színek milyen hatással vannak ránk. Lehet, hogy sírva fakadna, ha látna nap mint nap az egysíkú mackó-pulcsi szettemben, de az online beszélgetésünkhöz összeszedtem magam.
Két kislánnyal (egyik kicsi, másik pici) online suli mellett tolod otthon. Hogy bírod?
Most a két kislányom minden időmet igényli, Blanka iskolaelőkészítős, vele sokat tanulunk, Nelli júniusban lesz kétéves. (Most épp alvásidő van.) Az újabb karantén alatt megkaptam az iskola, óvoda, menza szerepeket is. Így szabadidőm nem igazán van, gyakorlatilag akkor is jönnek velem, amikor hajat mosok. De nem panaszkodom, annak örülök, hogy jól vagyunk, egészségesek vagyunk. Valójában nagyon szeretek a lányokkal lenni, amikor még lehetett jobban segítséget kérni, akkor se nagyon tettem. Persze, fárasztó, de rendben vagyok most ezzel.
Jut időd magadra, munkára, vagy bármi hasonló tevékenységre? Tudsz töltődni?
Pacsirta vagyok, mostanában reggelente jógázni szoktam, az nagyon sokat segít, már fél óra is. Meg a futásra vágyom nagyon, főleg az egyedüllét miatt.
Éjjelente, ha nem tudok aludni, tervezgetek, hogy merre tovább. És napközben, amikor van egy pici időm, belemerülök a munkámba, mert ez az, ami igazán kikapcsol.
Az online oktatás és a rengeteg” láthatatlan” munka miatt, még inkább szükségét érzem valami fajta menekülésnek, pihenésnek vagy énidőnek – nevezzük bárminek.
Nálam ez a festés, tervezés és varrás jelenleg, mert ezt tudom csinálni. A színek, a vizuális harmóniák megnyugtatnak, állandóságot jelentenek, azért is, mert a legjobb színeim nem változnak. Rólam szól, elbújok, lelassul a világ. Befejezettség. Konkrétség. Csönd és Nyugalom.
Iszonyatosan zavaró a folyamatok átláthatatlansága, a káosz és konkrétan a befejezetlenség, ami minden tevékenységünket áthatja. Minden változik, ez nem. A színek, a színtanácsadás nyugtat. Engem biztosan.
Mi a fontosabb szerinted, a típusunknak vagy a habitusunknak megfelelő ruhatárat érdemes kialakítani?
Persze, megvan, hogy kinek mi áll jól a színtanácsadás szerint, és ezt részben érdemes is figyelembe venni. De már nincsenek ilyen szigorú keretek. Sokkal fontosabb, hogy mit akarunk kifejezni, mit szeretnénk mutatni magunkról, a hangulatunkról.
Tényleg ilyen sokat számít, hogy mi van rajtunk? Megéri egy kicsit odafigyelni erre akkor is, ha nem megyünk sehova? Te szépen felöltözöl otthon is? (Most is ingben vagy.)
Igen, ez nagyon fontos, szakpszichológusok is mondják, hogy nagyon sokat számít, ha reggel szépen, rendesen felöltözünk. Én például már egyáltalán nem hordok itthon macinacit. Kényelmes farmer, egy ing, egy pici smink. Vagy ha sportolásra készülök, akkor egész nap sportruházatban vagyok, zöld futónadrág, stb. Aztán persze van, hogy nem jön össze a sport, de legalább felkészültem rá.
A gyerekeidnek is van már határozott stílusa? Milyen színeket kedvelnek?
Blanka a kéket és a lilát, Nelli a pirosat. 🙂
Csodálkozom, hogy nem mondtál rózsaszínt két kislánnyal.
Azt én szeretem! Az órám szíja is rózsaszín.
Kedvenc színed?
A Tiffany kék. Ezért is választottam a márkám és a honlapon színéül.
Még az első hullám alatt nagyon ment, hogy csinosba vágták magukat az emberek és úgy vitték ki a szemetet. Ez szerintem nagyon helyes, de anyaként kivitelezhetetlen poén. Van valami tipped a leharcolt anyukáknak, hogy mit vegyenek fel karantén idején, amitől egy kicsit jobb lehet a kedvük?
Hogyne. Már egy egészen pici is sokat tud dobni a kedvünkön. Egy gyors zuhany, pici smink, fésülködés. És fel lehet venni az utcai ruhákat bátran otthonra. A narancs és a piros csupa életteli színek, energetizálnak, érdemes ezeket hordani. A szürke, a fekete kevésbé alkalmasak erre.
Hogy tudod egyensúlyban tartani a stílust és az ökotudatosságot? Ezek ellentmondások vagy össze lehet egyeztetni a kettőt?
Nincsenek tökéletes megoldások, de törekedni lehet, sőt muszáj. A lényeg, hogy tudatosságot vigyünk az öltözködésünkbe, a ruhatárunk kialakításába is. Engem korábban is foglalkoztatott az ökotudatos szemlélet, különösen a hulladékgazdálkodás. De mióta gyerekeim vannak, még fontosabbnak tartom, hogy milyen jövőt, milyen világot hagyunk nekik. Oda kell figyelni, hogy mit csinálunk. Ha csak belegondolunk abba, hogy mennyi víz kell egy pamutpóló előállításához, vagy hogy fillérekért dolgoztatnak különböző ruhagyárak az enyémnél éppen csak idősebb gyerekeket, elképesztő.
Ezért fontos tudnunk, hogy honnan vásárolunk. Az a legjobb, amit nem kell előállítani. Ami már készen van. Ha ma leállna a ruhagyártás, már akkor is jutna elég ruha mindenkinek.
Mondasz konkrét tippeket?
- Lehetsz úgy is zöld, hogy egy helyi kisvállalkozót támogatsz. Aki persze drágábban árulja a ruhákat, de tudod, hogy kinek a munkáját fizeted meg, honnan vannak az alapanyagok.
- Lehet úgy zöld, hogy hazai desingereket támogatsz.
- Lehet úgy zöld, hogy turkálóban vásárolsz. A ruhák – sajnos a sok mesterséges összetevő miatt is – egy jelentős része sokáig hordható marad. Akkor legalább maradjon körforgásban. A gyerekeknek is nagyon sok ruháját turiztam.
- Nem vásárolok fast fashiont. Szörnyű belegondolni, hogy kik és milyen körülmények között gyártják a nagyon olcsó megvásárolható ruhadarabokat.
- Érdemes megjavítani, átalakítani a meglévő ruháinkat.
- Régen kölcsönadtuk egymásnak a ruhákat. Ma már semmi ilyesmi nincsen, visszahozhatnánk ezt a szokást is.
Hát így könnyű, hogy valaki ruhatervező…
Ebbe bárki belefoghat. És tudod, ha nekiállunk ruhát átalakítani, egyrészt rájövünk, hogy azért ez nem is olyan egyszerű, rögtön másképp nézünk a ruhánkra, másrészt a beletett munka és figyelem miatt kötődés is kialakul.
Szerinted hogy fog alakulni a divat a jövőben?
A stílus és az öltözködés szerintem nem fog kimenni a divatból. Viszont bízom benne, hogy a gondolkodásunkat sikerül átcsavarni. Meg kell változnia annak, hogyan állunk az anyagokhoz, az értékesítési csatornákhoz, az egész ruhaiparhoz. Én úgy látom, hogy egyre inkább az lesz a luxus, hogy természetes anyagokat hordjunk. A gyapjú, a kasmír, a selyem. Hogy lesz egy selyeminged. Én egyébként gyűjtöm a jó anyagokat.
Tervezel is valamit ezekkel?
Igen, már formálódik valami, majd beszámolok, ha már olyan stádiumban leszek.
Jó, köszi, remélem valami anyukás dolog is lesz antitalentumoknak… Nagyon szép az instád, szívesen nézegetem, igazi kikapcsolódás.
Köszönöm, az egy vizuális olvasónapló a számomra. Én egy introvertált művészlélek vagyok. Az instán a saját fotóimat használni, gyakorlatilag modellkedni, egy komoly vállalás volt a számomra, de úgy kezelem ezt, mint egy alteregót.
Ha már insta, kit követsz, kinek a ruhái tetszenek?
Magyar tervezők közül Tomcsányi Dóri és Nanushka a kedvenceim. Akinek pedig bírom a stílusát, öltözködését, mert bátor és önkifejező: Szentesi Éva és Oltai Kata – neki egyébként van egy turkálója is.
Köszönöm a beszélgetést, és nagyon várom, hogy mi fog megszületni, mint új irány, új ötlet. Ruhafronton is sok mindennek változnia kell, hogy legyen esélye a gyerekeinknek, és hiszek abban, hogy mi, anyukák igenis tudunk csavarni valamit a világ menetén, stílusosan.
