Tófalvi Renáta, korai fejlesztős konduktor vendégcikke
A digitális eszközök (okoseszközök, TV, tabletek) egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapokban. Szülőként érdemes jó példával eljárni, tudatosan és megfontoltan használni a kütyüket a gyermekek előtt. Fejlődésük szempontjából fontos, hogy mikor, hogyan és mennyit használjuk a kütyüket.
1. Szülői magatartás – én hogyan csinálom?
A szülőnek első körben érdemes a saját szokásait megvizsgálni, mielőtt azon gondolkozik, hogy a gyermekének mit szabad és mit nem. Sok szülő teljesen tudatosan nem vagy minimálisan használja az okoseszközt a gyerek előtt, így a szülő igyekszik egy egészséges mintát adni a gyermekének.
Mi van akkor, ha a szülő a gyerek előtt kütyüzik?
Sokan sokan azt gondolják, hogy az nem káros, hisz a gyermek nem kütyüzik. Valójában ez nem így van.
Ha a szülő elkezd a gyerek előtt kütyüzni vagy TV-t nézni, akkor a rossz minta mellett „kiszakad a közös valóságból“. A gyermek nem kapja meg azokat a spontán visszajelzéseket, amelyekre szüksége van. Például épít egy várat és ránéz az anyukájára, aki egy mosollyal vagy szóban visszajelez. Azok a gyerekek, akik ritkán kapnak spontán visszajelzést, leszokhatnak erről, pedig ez egy nagyon fontos szociális készség.
A gyerekek utánzás útján tanulnak: másolják a mimikát, a gesztikulációt, az anyanyelvet. Ha a szülő folyamatosan képernyőt néz, akkor ez a tanulási folyamat csorbát szenvedhet.
Tanács: A gyerek előtt ne vagy nagyon keveset használjunk telefont, és a TV-zést lehetőleg akkorra időzítsük, amikor a gyermek alszik.
2. Képernyő és okoseszköz használata 2 éves kor alatt
A szakértők, köztük a WHO és a gyermekpszichológusok, azt javasolják, hogy 2 éves kor alatt a kisgyermekek egyáltalán ne használjanak képernyős eszközöket (TV, tablet, okostelefon). Ennek fő oka, hogy ebben az életkorban az agy fejlődése a közvetlen emberi kapcsolatokra, mozgásra és felfedezésre épül.
3. Miért adjuk mégis a kisgyermek kezébe a telefont, ha tudjuk, hogy káros
A legtöbb szülő napi 8-10 órát egyedül van a gyermekével, ami rendkívül fárasztó. A tipegő korszak különösen megterhelő, hiszen a gyermek mozgásigénye óriási. Sokan ezért a digitális eszközökhöz fordulnak, hogy legyen pár perc nyugtuk.
Kütyü vagy TV? Bár sok szülő nem tudja, de óriási különbség van az okoseszközök és a TV között.
- Az okoseszköz interakcióba lép a gyermekkel, visszajelez neki, ami gyors függőséget alakíthat ki.
- A kütyü a gyerek kezében van, ezért nehezebb tőle elvenni, míg a TV-t egyszerűen kikapcsolhatjuk.
A kütyü negatívan hat a testtartásra és a szemizmokra, mivel közelről és „görnyedt“ testtarátssal nézi a gyermek.
4. Nehéz helyzetek, érzelmi szabályozás
A kisgyerekek még nem tudják megfelelően kifejezni igényeiket, érzelmeiket, ezért nemakarásukat, nemtetszésüket sokszor sírással fejezik ki. A szülők gyakran a telefonnal próbálják őket megnyugtatni. Bár ez rövid távon hatásos, hosszú távon a gyermek nem tanulja meg megfelelően megélni és kezelni az érzelmeit.
Tanács: Segítsük át a gyermeket egy-egy nehéz helyzeten szavakkal, énekkel, mondókával, és ne a telefont használjuk „megoldásként“.
5. Mit tudunk most a rendszeres és nem megfelelő kütyü-használatról és/vagy rendszeres tévénézésről? Negatív hatások és tévhitek
- Lassíthatja a beszédfejlődést, mert a gyermek kevesebb élő kommunikációt tapasztal.
- Csökkentheti a figyelmi képességet, mert a gyors képi ingerek túlzott stimulációt okoznak.
- Negatívan hat a mozgásfejlődésre, ha a gyermek a szabad játék helyett túl sokat képernyőzik.
- Társas kapcsolatokra is káros lehet, mert a szülők és a gyerekek kevesebbet kapcsolódnak egymáshoz.
Tévhit 1: „A gyerek angolul tanul rajta.“ Valójában a beszédhez élő minta kell, a kütyü nem helyettesíti a valódi kommunikációt.
Tévhit 2: „Olyan ügyesen játszik rajta.“ A virtuális játékok nem ugyanazt az agyi területet fejlesztik, mint a valódi tapasztalati tanulás.
6. Tippek a tudatos képernyő használathoz
- Közös tartalomfogyasztás, és beszélgetés róla – például olyan dolgokról, amelyeket a való életben nem tudunk megmutatni gyermekünknek (pl. markológép működése).
- Videóchat– az életünk része, hogy néhány baráttal, családtaggal online tartjuk a kapcsolatot.
- Képernyőmentes zónák és idők bevezetése (pl. vacsora, lefekvés előtt) – a kék fény negatívan hat az alvásra.
- És ha mégsincs más megoldás– kezeljük nagyon tudatosan azokat a helyzeteket, amikor a gyermek felügyelet alatt mégis kütyüzhet/tv-zhet, mert szülőként úgy gondoljuk, az adott helyzetben nincs más megoldás. Válasszunk neki életkorának, érettségének megfelelő tartalmat, lehetőleg reklmám nélkül.
- Egyensúly a digitális és valódi élmények között – a szülők is figyeljenek oda saját képernyő használatukra.
A digitális eszközök nem ellenségeink, de tudatos használatuk elengedhetetlen. A szülők szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a gyermek hogyan lép kapcsolatba a digitális világgal, és ez hogyan befolyásolja fejlődését. Az, hogy a kütyük hosszú távon rossz szokássá válnak a gyermek életében, vagy éppen ellenkezőleg, hasznos eszközként szolgálnak a tanulásra és a világ felfedezésére, nagymértékben a szülők döntésein múlik.
A szerző korai fejlesztős konduktor, a Pacsirta Fejlesztőház vezetője, a HelloLurko! Fejlődj Velem! applikáció életrehívója. További információt itt találtok róla.
A fotók forrása: Canva
