Somorjai Blankával, az Amala Garden megálmodójával beszélgettünk meditációról, intuícióról, gyorsuló világról és a modern kor frigyládáiról.

Neked a személyes életedbe hogyan jött a meditáció?

Már kerülgetett nagyon-nagyon régóta, de nem foglalkoztam vele érdemben. Volt magamról egy képem, amiben az, hogy napi szinten meditáljak, teljesen elképzelhetetlennek tűnt. Le is beszéltem róla magam, de azért próbálgattam alkalomszerűen sok mindent, így volt egy benyomásom arról, hogy ez körülbelül mit adhat. A napi rendszerességű meditáció végül az életem egy mélypontján kezdődött, minden bizonytalanná vált körülöttem és akkor nagyon időszerűnek tűnt, hogy ezt a kapaszkodót beemeljem az életembe. Ez a beemelés annyira erősre sikerült, hogy így maradtam, azóta minden nap meditálok. Amikor kezdtem, akkor napi három perc meditációt tűztem ki magamnak célul, ma már ez inkább két órát tesz ki.

Hogyan illeszted be ezt a két órát a mindennapjaidba?

Az életem egyáltalán nem predesztinál arra, hogy egy időmilliomos legyek vagy ennyi időt tudjak meditációra szánni. Két kisgyereket egyedül nevelek, vállalkozásaim vannak, önkénteskedek, igazából gondolhatnánk azt, hogy ez egy reménytelen vállalás, de nem az. Reggel egy kicsit korábban fölkelek, mint a többiek, este pedig meditálással zárom a napot. Emellett nagyon szeretek napközben is, több rövidebb helyreállító meditációt csinálni. Sokkal jobban feltölt, mintha teszem azt a Facebookot görgetném tíz percig.

„Már zavarba ejtően kiegyensúlyozott vagyok a környezetemhez képest”
Valóban elsőre lehetetlennek hangzik a két óra, de ha belegondolunk, hogy egyébként mennyi mindenre el tudjuk pazarolni az időnket., nem is olyan sok…

Igen, szerintem az emberek reggel simán eltöltenek ennyi időt más dolgokkal, vagy üresjáratokkal. Én próbálom úgy rendezni a napomat, hogy viszonylag kevés üresjárat legyen benne, illetve nagyon szelektív vagyok abban, hogy mire szánok az időmből egyáltalán.

Sokszor hallottuk már azt a mondást, hogy „Amikor úgy érzed, nincs időd meditálni, tudd, hogy most van rá a legnagyobb szükséged.”

Igen, igen. Ezt abszolút meg tudom erősíteni. Amikor a világban történnek kétségbeejtő események, vagy az én életemben vannak nehezebb időszakok, a meditáció az első, amihez azonnal fordulok, amivel egyensúlyba tudom magam tenni. Ez egy nagyon-nagyon jól bevált dolog, amitől már-már zavarbaejtően kiegyensúlyozott vagyok a környezetemhez képest.

Azt tudni kell, hogy nem azért van a napi meditáció az életemben, mert én ezt kitaláltam, hogy ezt szeretném, vagy, hogy életcélom lenne a megvilágosodás, hanem az elképesztően sűrű életem, nagyon-nagyon sok kihívással és felelősséggel, igényli a meditációt ahhoz, hogy jól tudjak lenni benne és jól tudjam szolgálni azokat az embertársaimat, akik így vagy úgy számítanak rám.

Nem mi vagyunk a meditációért, hanem a meditáció van értünk!

Hogyan alakult úgy, hogy a személyes életeden túl hivatásszerűen is foglalkozz meditációval?

Amikor végre elkezdtem foglalkozni ezzel a témával érdemben, nagyon hamar kiderült az, hogy ennek a dolognak olyan mélysége van bennem, ami már bőven képessé tesz arra, hogy ezt át is tudjam adni. Kirajzolódott, hogy nem csak meditációs technikákat vagyok képes tanítani, hanem magát a meditációs állapotot spontán meg tudom életni másokkal. Akik akár a mozgásóráimra jártak hozzám, azt jelezték, hogy észrevétlenül tudnak velem vagy a jelenlétemben meditatív állapotba kerülni. Akármilyen szétziláltan is érkeztek, vagy akármennyire is azt gondolták magukról, hogy ők nem tudnak meditálni, mégis sikerélményük lett. Ma már igyekszem egyre több féle lehetőséget biztosítani az érdeklődők számára, hogy megélhessék a meditáció áldásos hatásait. A meditálás tényleg mindenkié lehetne, szeretném, ha tényleg azzá is válna.

Mit ad a csoportos meditáció ahhoz képest, hogyha valaki otthon próbálkozik a jóga szőnyegén?

Én azt gondolom, hogy a csoportos, vezetett meditáció azoknak szól elsősorban, akik nem tudják, vagy nem akarják a kereteket tartani maguknak az egyéni meditációhoz. Ilyen meditációkat rendszeresen tartok és jópár ingyenesen is elérhető itt.
Akikben van egy fokkal nagyobb elhivatottság, erősebb fegyelem, számukra van egy olyan csoportom, a Lélekpercek, ahol mindenki egyénileg meditál naponta tetszőleges időpontban egy tíz perces meditációs oktatóvideó segítségével. Ezzel a csoporttal női önismereti témákkal is foglalkozunk a meditációk mentén.

Akik még tovább merészkednek, azokat a tanítványokat személyre szabott módon kalauzolom egyéni meditációs útjukon és spirituális fejődésükben.

Mint manapság mindenben, a meditáció különböző típusaiban is hatalmas a választási lehetőségek tárháza, egyeseknek ez is okozhat nehézséget az elindulásban. Nekik mit tanácsolnál?

Én azt gondolom, hogy ma, amikor az információ és a lehetőségek végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, jó dolog, ha hagyjuk magunkat egy picit kevésbé fejből vezetni. Kizárólag kognitív módon nem fogunk tudni megoldást találni már a problémáinkra. Bízzunk a megérzéseinkben és abban, hogy meg tudjuk találni a nekünk való dolgokat, és a nekünk való dolgok meg tudnak találni bennünket. Nincs egyen megoldás. Mindenki másban érzi jól magát. Én például a tradíciók közül a kundalini meditációk világában érzem magam a legotthonosabban.

Amikor megszületik az az elhatározás, hogy szeretnél meditálni, és meghívod a lehetőséget, akkor azzal máris megteremted azt a teret, amibe beérkezhet a neked megfelelő meditációs irányzat. Feljöhet ez akár egy Facebook hirdetés formájában is. Ez a lehetőségteremtés ugyanúgy működik az online térben is, mint ahogy a fizikai valóságban, hogy pont abban a buszmegállóban pont az a plakát lesz ott, amire szükséged van.

Én azt a tanítást próbálom átadni általában mindenkinek, aki velem kapcsolatba kerül, hogy egy kicsit engedjük el azt, hogy mindent fejből próbálunk megoldani, hogy mindent intellektualizálunk. Használjuk magunkat teljesebben. Ha már van egy Ferrarink, ne mindig egyesben menjünk már vele.

Olvastam, hogy napi tíz perc meditáció megváltoztathatja az életedet. Hogyan?

Valóban, ha naponta tíz percet meditációra szánsz, azzal hatalmasat tudsz emelni az életminőségeden, az életmegéléseden. Ezt a napi tíz perces verziót (amit a Lélekpercekben tanítok) én egy amolyan tisztálkodásnak tekintem, amikor vissza tudsz térni energetikailag a tiszta formádhoz, meg tudod magad pucolni attól a rengeteg-rengeteg hatástól, ami ér a nap folyamán. Ha naponta tíz percet fordítasz arra, hogy visszatérj az origódba, a belső magodba, az elképesztően stabilizáló, megnyugtató és gazdagító lesz minden értelemben.

Ez működik még ebben a békétlen, stabilnak nem nevezhető világban is?

Igen, a meditáció segít abban, hogy akármi történik is kívül, belül soha ne érezzük magunkat hontalannak. Amikor megszületünk, csecsemőként még egy áldott létformában vagyunk. Aztán elindulunk egy nagy vándorlásra, és valahogy nincsen benne a hétköznapi rutinjainkban az, hogy hogyan tudunk abba a békés, boldog, kíváncsi, nyitott állapotunkba visszatérni újra és újra. Hanem mindenféle történik velünk, de igazából hányattatott hajótöröttekké válunk, már mire huszonévesek leszünk. Nincs kultúránk arra, hogyan lehetne ezt a hajótörött érzést mérsékelni. Márpedig, ha a saját életünkben hajótöröttekké válunk és még ki is tör egy óriási vihar körülöttünk, akkor végképp a kétségbeesés az egyetlen észszerű válaszreakció. A meditációval a saját belső hajótörött állapotunkat tudjuk megszüntetni és otthon lenni önmagunkban egyfolytában, attól függetlenül, hogy van-e vagy nincsen vihar körülöttünk.

Mit gondolsz, mikortól lenne érdemes elkezdeni gyerekeknek megmutatni a meditáció világát?

Erre nincs alsó korhatár. Amikor én elkezdtem meditálni, akkor a kislányom még nagyon kicsi volt, 1-2 év körüli. Én komolyan gondoltam, hogy nem akarok elbújni valahova meditálni, hogy nyugtom legyen, mert fontosnak tartottam, hogy ezt lássák. Hogy a meditálás a családi élet természetes része legyen. Érdekes volt látni, ahogy a gyerekekbe átmentek ezek az impulzusok. Például volt, hogy én épp egy-egy mantrával dolgoztam és az a mantra hónapokkal később előbukkant valamelyik gyerekből egy-egy helyzetben, és mindig tökéletesen illeszkedett ahhoz a szituációhoz.
A jó energetikai tisztálkodási minta hiányzik a családokban. Én azt gondolom, hogy ez ugyanolyan természetes kéne, hogy legyen, mint az, hogy takarítunk, zuhanyozunk vagy fogat mosunk.

Azt írod az oldaladon, hogy „Teljesen képtelenség észrevenni és megragadni a felemelkedés lehetőségét meditáció nélkül. Mert a meditáció az a csodaeszköz, ami által képesek vagyunk megkülönböztetni a szemetet az értéktől.” Mit értesz ez alatt?

Azt látom, hogy össztársadalmilag változott az, amire az intuíciónkat használnunk kéne. Ma már túl sok minden vesz körül, már nem az a feladat, hogyan találjuk meg a kincset tartalmazó frigyládát az intuíciónk segítségével. Ma azt kell tudni megkülönböztetni, hogy a 600 teljesen egyformának tűnő láda közül melyik az, amelyik potenciálisan frigyláda lehet. Ehhez egy teljesen más fajta intuíció szükséges, mint amikor még az egyetlen ládát kellett felkutatni. Ma nagyon sok az ál-frigyláda, rengeteg az értéknek tűnő szemét, túlnőtt a káprázat a világban. Egyszerűen a túléléshez és az élet normalizálásához szükséges, hogy az emberek nagyon nagy szelektálást hajtsanak végre, minden tekintetben. Fontos, hogy képesek legyünk látni, melyek azok az átvett igazságok, amelyek valójában hazugságok; melyek azok a bennünket körülvevő mondatok, ígéretek, vagy vágyak, amelyek igazból nem megalapozottak, vagy éppen teljesen félrevivő dolgok.

Ha az ember nem fordít napi szinten időt a megkülönböztetési képességének a csiszolására és az illúzióknak a mögöttes vizsgálgatására, akkor nagyon-nagyon könnyen jégre viszi ez a világ.

Azt is olvastam Nálad, hogy „a meditáció az az eszköz, ami által mindezt olyan hatékonysággal végezzük el, amit időtér hajlításnak neveznek”.

Igen. Természetes folyamatok visznek minket az egyre gyorsuló világ felé, az információk feldolgozását pedig egyre gyorsabb és gyorsabb tempóban kell majd tudnunk elvégezni. Ehhez fel kell készülnünk, ki kell magunkban fejleszteni azokat a képességeket, hogy ezt pillanatok alatt meg tudjuk csinálni. A frigyládás hasonlattal élve; amikor ott van a hatszáz ládád és van tíz perced arra, hogy megállapítsd, hogy melyik az igazi, akkor erre nem lesz két napod. A meditációimban és az egyéni mentoralkalmakon is, én trenírozok már mindenkit arra, hogy egy szempillantás alatt bele tudjanak érkezni a meditatív állapotba, a tudatosságba és a magjukba. A világban ugyanis nem lesz rá sok idő, hogy belekerüljenek abba a tudatszintbe, ahonnan meg tudják hozni a helyes döntésüket.

Ez tényleg nem úgy hangzik akkor, hogy a meditáláshoz el kell vonulni valahova, lassan élni, stb., hanem pont ennek a világnak a felgyorsult tempóját segítheti túlélni.

Igen, azt gondolom, hogy a meditációval kapcsolatban történt egy szomorú szétválasztódás, miszerint vannak a hétköznapok és vannak a meditáló emberek, akik amolyan szerzetesek. Holott nincs ilyen. Nem arról van szó – Yogi Bhajan után szabadon -, hogy mi fizikai lények vagyunk, akik spirituális élményeket tudnak megélni, ha épp azt szeretnék, hanem arról, hogy 0-24-ben spirituális lények vagyunk, akik egy fizikai testben vannak jelen pillanatban. Az első megközelítés nagyjából megbukott, vagy legalábbis a bukás felé közelít nagy sebességgel. Annyi minden a rendelkezésünkre állna arra fizikai szinten, hogy boldogok legyünk! A fizikai boldogságunknak gyakorlatilag korlátlan lehetőségei vannak, és az emberek mégis tömegesen járkálnak lógó orral és szedik az antidepresszánst! Nagyon ideje lenne megfordulni a lovon és úgy közelíteni az élethez, miszerint az egy spirituális, végtelen, határtalan lénynek a tanulási folyamata. Azt hiszem, ha ez sikerülne, akkor abban a pillanatban az alázat is megérkezne az emberiségbe.

Azt is szoktad mondani, hogy a meditáció jobb, kedvesebb emberré tesz. Hogyan?

Én azt tapasztaltam, hogy ha valakinek nincsenek érzelmi tartalékai, akkor nem tud kedves lenni. Csak érzelmi tartalékból tudunk adni egymásnak. Hogyha nincs tartalék, akkor nem tudunk adni még akkor sem, ha fölvettünk egy mézesmázas álarcot, mert per definíció egy energiarabló állapotban vagyunk. A jóság és a kedvesség az nem egy felszínes dolog, hanem egy energiaadást jelent valójában. Ha el tudjuk magunkat juttatni már legalább a nulla szintre, tehát nem igényel az életünk folytonos energiabetöltést másoktól, akkor már nagyon-nagyon sokat tettünk azért, hogy mindenki jobban legyen. A jóságnak ez a kiindulópontja, hogy mi jól vagyunk.

És ezt a plusz energiát tudjuk megkapni a meditációtól.

Igen, a meditáció nemcsak abban segít, mint, amit már korábban mondtunk, hogy letisztítja az út porát, hanem fel is tölti a készleteinket. Ha már meditáltál eleget és föltöltekeztél annyira, hogy már túlcsordulsz, akkor válsz képessé arra, hogy adj.

Ha valaki elkezd meditálni, és nem jönnek az eredmények, vagy nem érzi egyből azt, hogy erre rá tud hangolódni, akkor őt mivel biztatnád?

Azt mondanám, hogy keressen egy olyan meditációs formát, amiben azt érzi, hogy vannak eredmények. Én az elején már a három perc meditációmmal azt éreztem, hogy óriásit kapok és óriásit javul az életem. Tehát ha ülsz fél órát és nem történik semmi, akkor valószínűleg nem működik ez a fajta meditáció neked. Én nem tartom annyira előremutató hozzáállásnak azt, hogy kitartó gyakorlással mindenképpen működni fog idővel az adott forma.

Szerintem a meditáció akkor jó, ha működik, és onnan tudod, hogy működik, hogy más állapotba kerülsz a végén!

Egyszerűen másképp állsz fel, mint ahogy leültél. Könnyebbnek, tisztábbnak, fényesebbnek érzed magad.

Persze, ha valakiben nagyon erősen gyökerezik az a szemlélet, hogy eredményt csak kínkeserves munkával lehet elérni, az a valaki sajnos nem tudja beengedni a gyors hatékony módszereket, velük egyéni oldásokkal szoktam segíteni beindítani a folyamatokat. A fejlődés másik nagy gátja az a teljesen idejétmúlt jelenség, amit hierarchiaként ismerünk. Ezt nagyon nehezen tudjuk elengedni, de a tanulás, fejlődés egyre kevésbé lesz támogatott hierarchikus konstrukciókban. Bízzunk jobban abban, hogy mi magunk vagyunk leginkább képesek annak megítélésére, hogy valami működik nekünk vagy sem, ne hagyatkozzunk kizárólag külső megerősítésekre.


Lélekpercek – Női Meditációs Akadémia 2023 éves program itt.

Lélekpercek – Női Meditációs Akadémia 2023 1. trimeszter (4 hónap) itt. NONAP2023 kuponkóddal -20% 2023.03.12.éjfélig!!!

Kövesd az Amala Garden nőket támogató tartalmait itt és itt.

TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG – Vezetett online meditáció és aktiválás Zoom-on replay-el. Jelentkezés itt.

Egyéni MEDiTÁCIÓRA keress bátran itt.

A fotók az Amala Garden saját képei.