Az Újhold mindig a régi elengedéséről, az új energiák betöltéséről szól. Különösen erőteljessé teszi a mait a tény, hogy a Kos zodiákus első fokán jön létre, mondhatni rögtön a tavaszi nap-éj egyenlőség után. Olyan sokszor húzzák alá az égiek ezekben a napokban, hogy új korszak indul… El sem lehet téveszteni.
Ha direkt csukott szemmel botorkálsz az ellenkező irányba, akkor is érezni fogod a ma kora este bekövetkező együttállást. Ugyanúgy, mint a Plútó hamarosan, március 23-án bekövetkező jegyváltását. Lehet persze negatív jóslatokon borongani ezzel kapcsolatban, én mégis sokkal inkább annak a híve lennék, hogy
Ismerd fel és használd
ezt az energiát. Ennek érdekében írok ma is gyorsan pár sort. Ma egységbe kerülhet ego és szellem, test és a lélek, vágy és cselekvés – és egy teljesen új minőséget indíthatunk el nagy elánnal, kilépve korlátaink közül! Kiemelkedő a lehetőség, mert most nem csupán a lélek felszíne, vagyis az érzelmek áramlása kézzel fogható. Bizony, kikukucskál a habokból a lélek mélye is, hiszen a Neptunusz továbbra is együttállásban látható az Újholddal. De nemcsak ő, aki lelkünk ismeretlen mélységeit, önmagunk elől is titkolt vágyainkat, sérüléseinket, félelmeinket, szenvedélyeinket, álmainkat jelképezi. Hanem itt van még a Merkúr is, csak úgy, mint tegnap éjjel, a nap-éj egyenlőségkor.
Fény derül tehát érzelmeinkre, érzéseinkre, lelki folyamatainkra és azok mozgatóira. Mi több, mindezt ma ki is tudjuk fejezni, elmondani, leírni a társnak – magasabb szinten megbeszélni vele.
Jó-jó, de mégis: hogyan derül fény?
Az én egyéni, és ilyen módon egyáltalán nem feltétlenül fősodratú megéléseim szerint a legritkább esetben történik úgy az ilyesmi, hogy ülünk a padon, és hirtelen a napfényben feltündököl előttünk minden gondunk gyökere, meg vele a megoldás. Pontosabban, de, így is történik, csak ezt még meg szokta előzni valami. Összezörrenés. Dühkitörés. Vagy éppen az, hogy elbőgöm magam. Valaki beszól valakinek, valaki meg visszaszól – és ha már az önismeret ösvényén jár, elgondolkozik rajta, miért szóltak be neki, ő miért szólt vissza, és úgy általában, mi történik itt. Hiszen egy ilyen helyzet többnyire senkit sem tölt el örömmel. Szóval, egyfajta lelki-szellemi nyomozás ez a folyamat mindig, mielőtt egyszer csak, akár már percek múlva a padon ülve beütne a megvilágosodás. Éppen ezért arra bíztatok mindenkit, hogy bátran álljon bele eme helyzetekbe, bátran vessen egy pillantást önmagára is a tükörben – a társ szemében.
És, hogy miért is tükrözök meg társazok itt?
Nos, a mai újholdas együttállásnak kvadrátot ad az Ikrekből a Mars, amely ráadásul továbbra is Nimród alatt halad. Ebben a tekintetben tehát a mai nap ismét hangsúlyosan a kapcsolatokon belüli önmeghaladásé. Tudom, unalmas, de jó lesz hozzászokni, mert az előttünk álló kozmikus újév fő témái között is erőteljesen jelen van. A kvadrát mindig megvalósításra hív, vagyis arra, hogy működtessük a gyakorlatban az eddig tanultakat!
Például.
Ha ma egy falubikája jellegű szekeres elküld minket a jóédesanyánkba, akkor mi eddigi karmikus munkáink és szellemi tanulmányaink alapján választhatunk, hogy
1. visszaküldjük őt ugyanoda;
2. nem szólunk egy szót se, de sokáig duzzogunk;
3. egyáltalán nem zökkenünk ki a meditatív állapotunkból;
4. kicsit kizökkenünk, de miután megnyugodtunk, megpróbáljuk érdemben rendezni a dolgot;
5. jól megverjük;
6. jól megveretjük magunkat;
7. leírjuk a naplónkba;
8. effektív nem vesszük észre…
…és így tovább, a végtelenségig. A lényeg az lenne, hogy MI VÁLASSZUK MEG, melyik utat járjuk, és ne hagyjuk, hogy a bennünk működő ősrégi, adott esetben meghaladásra váró minták válasszanak helyettünk. (Apám mindig üvöltött, üvöltök én is. Apám mindig üvöltött – én féltem tőle – félek most is – legjobb lesz, ha elkotródok, stb.) És ha már úgyis megválasztjuk, érdemes megvizsgálni, mi lenne (mi lett volna) méltó egy istenemberhez? Mi az a minőség, amelyet képviselni érdemes e kapcsolatokban, végső soron önmagunkkal való, legmélyebb barátságunkban? Mert erre hív Nimród, az uralkodó, vállán a Tejúttal, övében szent karddal, feje fölött az Isteni Önvaló hívásával.
Játszik egy szettet a Plútó is
Az újholdas együttállás szintén kapcsolódik a Bak utolsó fokán járó Plútóval, mely a Sas csillagai alatt halad. Itt egy szextilt láthatnak a beavatott szemek (ha felrajzolta nekik az Astrosky), amely fényszög elsősorban a szintézis alkotásról szól. Így hát nem csodálnivaló, ha a mai nap történései és a ma elindított folyamatok akár sorsfordító, szemléletváltó megértéseket is hoznak.
A visszatérés varázsa
És még, erről semmiképpen nem feledkezhetünk meg: a mai Újhold otthona a Halak csillagkép visszaúszó halának csillagtere (és a Ceté, és az Eridanusé). Ma tehát beavató útra léphetünk. Megkezdhetjük azt az elvonulást, amelyről már a Tavaszi Nap-Éj Egyenlőség Csillagmandalájában is írtam, s amelynek során testi-lelki-szellemi megújulás vár ránk (persze csak akkor, ha így döntünk, és cselekvéseinkkel ezt támogatjuk). Ezen utat járva ösztönerőinkkel dolgozunk. S a visszaúszó halnak köszönhetően most valami olyan új minőség indul el, amely szoros kapcsolatban áll valami régivel – amit megoldva végül az ördögi körből való kiemelkedés vár ránk! Egy régi, még meg nem valósított vággyal, egy újra felbukkanó kapcsolattal, egy olyan, visszatérő feladattal, amelyet most végre hatékonyan oldhatunk meg a tudatalatti megdolgozásával, egy visszatérő varázserővel, melyet ideje működtetni. Izgalmas tud lenni, mikor ezekre éberen figyeljük a mindennapok történéseit.
Ja, és el ne felejtsem, hiszen ez a Mágikus Nő Útja: a mai nap kitűnő az elengedő típusú mágiára, a megbocsátás meditációra (megbocsátás magamnak is), továbbá arra, hogy új dolgokat indítsunk útjukra mágikusan is – tűzzel, szenvedéllyel, nagy erővel áthatva.
Tudjátok, merre van előre: felfelé.
Ragyogó napokat!
Csillag Enikő asztrozófus, tarot tanácsadó
