Az megvan, amikor hetek óta készültök a farsangra, minden jelmezt és kiegészítőt megveszel, aztán a gyereked az utolsó előtti napon kitalálja, hogy inkább mégis valami másnak öltözne?

Rendőr helyett tűzoltónak, farkas helyett medvének, vagy ami még jobb, Anna helyett Elzának? Nem is érted, mi a fene különbség van közöttük, azon kívül, hogy persze teljesen más jelmezre lenne szükség, amit képtelenség 24 óra alatt beszerezni.

Amikor pedig finoman megjegyeznéd, hogy “már nincs idő megváltoztatni, hiszen erre készültök hetek óta és egyébként is nem teljesen mindegy?”- akkor vagy sírva fakad, miszerint;

– Még farsangkor sem engeded meg neki, hogy az legyen, ami lenni akar, vagy dührohamot kap, és elküld a fenébe.

“Két dolgot tehetsz:”

 1. Magadból kikelve üvöltözöl, hogy nem lehet igaz, hogy már megint ezt csinálja veled, és megmondod neki, hogy ez van, ha nem tetszik, akkor megy, amiben akar.                                 

2. Keresel valami erősebb italt a kamrában, aztán előszeded a jelmezes dobozt (ha van olyanotok) valamint azon potenciális jelöltek telefonszámát, akiknél lehet valami hasonló jelmez, és nekilátsz a kutatásnak. 

Ezen kívül még a kedvenc farsangi jeleneteim közé tartozik, amikor hosszú készülődés után a gyereked kitalálja, hogy ma reggel inkább még sincs kedve beöltözni! – Hogy mi van?? Na ilyenkor is jól jön valami szíverősítő.

Nálunk idén a Rapper-Gengszter style volt terítéken. Örültem, mert gondoltam, ahhoz nem sok minden kell, sőt nagy része, már van is itthon. Kapucnis pulcsi, zsebes gatya, edző cipő, baseball sapka…ilyesmik. Ha-ha. Én naiv. Lehet, hogy nem sok minden kell hozzá, de annak ugyebár teljesen újnak kell lennie, mert ha a szekrényből veszem elő, az akkor nem jelmez, hanem utcai ruha, ami a célnak egyáltalán nem felel meg, bármily kézenfekvőnek is tűnik egy anya számára.

Na, ilyenkor jól jön egy olyan férj, aki szeret shoppingolni és elviszi a gyereket a plazába, türelmesen kivárja, amíg az röpke néhány óra alatt kiválasztja a megfelelő ruhadarabokat, és még jó képet is vág hozzá. Nem mellesleg ezzel két legyet ütök egy csapásra, mert aznapra az Apás program is ki van pipálva. Én meg elégedetten iszogathatom a teámat a kockás takaró alatt a meleg szobában, és nagyon büszke vagyok magamra, hogy ezt is ilyen ügyesen elintéztem…?     


Photo: Pexels , Andi

Tags :