Szabó Juliával, a Rendberaklak tulajdonosával beszélgettünk arról, hogy ő a kuszaságból hogyan szokott rendet varázsolni otthon magánál és másoknál.

Julcsi

Mire jó a rend?

Miért jó a rend, miért jó rendben élni?

Ennek sok oka van, de kezdjük a praktikussal. Ha rend van, akkor tudom, hogy mit hol találok, ezzel nagyon sok időt és energiát nyerek, mert nem kell keresgélnem mindent. 

A másik, kevésbé praktikus ok: az egyszerűen az érzés. Ha bemész egy térbe, legyen az egy hálószoba, egy gyerekszoba, egy konyha, bármi, ahol rend van és csak azok a tárgyak vannak ott, amire tényleg szükség van, és azok úgy vannak elhelyezve, úgy vannak tárolva, ahogy az nekik a legjobb és a legpraktikusabb, akkor az a tér nyugalmat áraszt és segít abban, hogy tényleg azt csináld benne, amire az a helység való. Például, ha a hálószobában a pihenést segítő dolgok vannak és nincsenek szanaszét, akkor sokkal könnyebben tudsz ott pihenni. A rendetlenség arra emlékeztet, hogy mennyi mindent kellett volna még megcsinálni.

A harmadik ok, hogy miért jó a rend, az pedig a koncentráció. Ha például amikor reggelit készíteni indulsz a konyhába átesel egy óriási kupac szennyesen, attól elterelődik a figyelmed. Berakod a szennyest, mert az is fontos, de közben odaégett a reggeli, vagy elvesztettél egy csomó időt, mert elsődlegesen nem is ezért mentél oda.

Tehát akkor ez olyasmi, mint ahogy a tárgyakat megtervezik ergonómiailag. A rend igazából arra szolgál, hogy ergonómikusak legyenek az élettereink: jól használhatóak és kellemesek legyenek?

Kevesebb tárgyat könnyebb rendben tartani

Igen. De ez nem sztenderdizálható úgy, mint a tárgyaknál. Vannak általános térrendezési praktikák, mint például, hogy a vízforraló körül legyen a teafilter. De én nagyon sokat beszélgetek a megrendelővel arról, hogy ő hogyan használja azt a szobát, milyenek a szokásai, hogyan főz, hogyan mos, hogyan öltözik, és a munka során az általános praktikákat úgy alkalmazom, hogy az nagyon személyre szabott legyen.

Azt tapasztalod, hogy nagyon sok az egyéni különbség az életmódunkban, ettől nagyon különbözőféle rendekre van szükségünk?

Igen nagyon. A tapasztalat abban segít, hogy én már tudom, hogy valamit így is lehet, meg úgy is, és fel tudok ajánlani több variációt, akár olyanokat, amikről lehet a megrendelő nem is hallott korábban. A cél nemcsak a rend létrehozása, hanem, hogy az hosszú távon fenntartható is legyen.

Rendesnek, születni is lehet!

Te gyerekként is rendes voltál? A kislányszobád is mindig rendben volt?

Igen. Valahogy mindig igényem volt rá.

Ha bemegyek egy rendezetlen térbe, már akkor látom, hogy mennyire jó lesz, amikor kész lesz és azt is tudom, hogy hogyan lehetne megcsinálni és mennyire jó lesz majd annak a valakinek, aki használja ezt a teret. Ugyanez vonatkozik rám is.

Mennyi időt töltesz a saját otthonod rendbentartásával?

Szerintem sokan nem is gondoljuk, hogy ez micsoda iszonyatosan nagy munka. 

Egyrészt folyamatos. Olyan nincs, hogy ezt nem csinálom. Benne van a napi rutinunkban, hogy például minden este úgy fekszünk le, hogy el van mosogatva, minden a helyére van téve. A gyerekeknek is minden vacsora előtt rendet kell tenniük a szobájukban. 

De még ezen túl is van az a láthatatlan, végtelenített pakolás, amit mi mindannyian háziasszonyként végzünk, hogy mész és közben pakolsz, pakolsz. 

Ha jó a rendszered otthon és kevesebb tárgyad van, akkor ezt nagyon le lehet csökkenteni.

A rendnek nagyon fontos része, hogy kiszelektáljuk a tárgyakat.

Például, hogy a gyerekszobában csak azok a játékok legyenek, amelyek a gyermekek korosztályának, igényeinek megfelel. A rend selejtezés nélkül nem valósítható meg, de sokaknak ez a rész a legnehezebb feladat. Ha túl sok tárgyunk van, ott hiába van rendszer, egyszerűen ott nem lesz rend.

Soha nincs vége!?

Egy jó rendszer és viszonylag kevesebb tárgy a kulcsa annak, hogy legyen esélyed estére a végére érni a pakolásnak és úgy feküdni le, hogy rendben van az otthonod?

Az egy nagyon nehéz érzés, amikor azt érzed, hogy ennek soha nincs vége. És persze valóban soha nincs vége, mert másnap újrakezdődik, de sokkal jobb érzés, ha van vége a folyamatoknak, és ha például este van egy kész-érzésed. Ha a gyerekekkel sütit sütünk, akkor annak akkor van vége, ha a gyerekekkel együtt mindent elpakoltunk. Ha ez a legtöbb napi folyamatunkkal megvalósul, akkor azzal az érzéssel fekhetünk le, hogy van vége ennek a munkának és nem egy örökös mókuskerékben vagyunk benne.

A rendezett tér nyugalmat áraszt

Én az elutazással vagyok nagyon így, akármilyen időtávra is utazom, rossz érzés úgy elutazni, hogy amikor visszajövök, egy rendezetlen környezet várjon. Sokan úgy vannak vele, hogy most úgyis elmennek, akkor minek pakolni. De én úgy szeretek egy szállodai szobába is elsőre belépni, hogy szépen be van vetve az ágy, élére hajtogatva a törölközők. Valahogy ezt a feelinget keresem ebben is, hogy amikor hazajövök, azt érezzem, hogy ez a legjobb szálloda. Ez egy ajándék magamtól.

Igen, ez azért is fontos, mert így tudsz azzal foglalkozni ami most a feladat. Kipakolni a bőröndöket, kezdeni az új napot. Egyből kezdhetem azt, amibe most akarok belekezdeni. Ráadásul az érzésen túl, praktikus oldalon, akkor már mással kell majd foglalkoznod. Ha akkor még az is ott van, amit ott hagytál, akkor az már sok lesz és szétszakadsz, túlterhelődsz.

Miért nehéz?

Miért nehéz a rend az embereknek?

  • Van akinek az nehéz, hogy felállítsa a rendszert, hogy lássa egészben, hogy mitől lesz az ő konyhája egy jól működő konyha.
  • Van akinek ideje nincs ennyi egész egyszerűen. Ha például engem elhívnak egy konyha rendberakására, akkor én odamegyek és 8 órán keresztül csinálom azt a konyhát azzal a személlyel, akié. És van olyan is, amit egy nap alatt nem lehet befejezni. 
  • Az is nehéz lehet, hogy ennyi ideig erre az egy dologra kell fókuszálni, mert különben szétaprózódik a figyelem is és az energia is, és soha nem lesz vége a rendrakásnak.
  • Van akinek az a nehéz, hogy megváljon tárgyaktól. Nekik a tárgyak elengedésében kell segítség. Érzelmileg nehéz lehet például a szeretett nagymamától kapott, nem szeretem tányérral kapcsolatban elfogadni, hogy attól ugyanúgy szeretjük a nagymamát, hogy megválunk attól a tányértól. Nem ezen múlik.

Szelektálni azért kell, mert van a térnek egy fizikai korlátja, hogy mennyi tárgy fér be abba az adott térbe?

Igen, személyes szokások figyelembevételén túl pont ez a személyre szabott rendezés másik része. Mert az egy dolog, hogy te hogyan szereted használni a dolgokat, de neked ekkora a konyhád, és abba ennyi és ennyi dolog fér be.

Előfordul, hogy akiknél ez nehéz, bedobozoljuk ezeket a tárgyakat és megkérem őket, hogy próbálják ki nélkülük az életet. Ha tényleg úgy érzik, hogy nem boldogulnak például 5 lábossal, akkor vegyék ki a hatodikat. De az a tapasztalat, hogy nem szokták kivenni.

A rend fenntartásának pedig van egy egyéni korlátja is. Jó, ha annyi tárgyunk van, amennyit mi el tudunk pakolni. Lehet, hogy másnak ez több, megint másnak pedig kevesebb, de mindenkinek van egy egyéni pakolási kapacitása. Ezt, illetve, hogy mennyi időt szeretnénk erre szánni, arányba hozhatjuk a tárgyaink számával.

Az egy nagyon érdekes szűrő, hogy valójában tényleg melyik tárgyaidat használod. Amikor a rendrakás során ezt megnézzük, nagyon sok háztartásban azonnal lefeleződik a tárgyak száma.

Mi a rendrakás menete?

Hogyan indul veled egy rendrakás?

Úgy indul, hogy telefonon beszélünk, ahol a megrendelő el tudja mondani, hogy miben szeretne segítséget kérni, mi az amivel küzd. Kérek fényképeket arról a területről, majd a megbeszélt időpontban elkezdjük a munkát.

Minden rendrakási folyamat egyéni, vagy van egy bevett sorrend, ahogy haladtok?

Természetesen mindegyik teljesen más, de van egy sorvezető, ami segíti tartani a fókuszt és az eredményességet, ez az Aranyfonál módszer. Ezen lépések mentén haladunk.

  1. MÁGNESEZÉS: Mindent összegyűjtünk egy helyre, ami ahhoz a témához tartozik. Nem szobákat rakunk rendbe, hanem témákat. Péládul, ha a gyerekszoba rendberakása a feladat, akkor összegyűjtjük az összes játékot mindenhonnan a lakásból.
  2. KUPACOLÁS: Elkezdjük csoportosítani a tárgyakat (például a játékoknál maradva: babacuccok, építőjátékok stb.) Ez azért fontos, mert akkor látod, hogy egy-egy témából ténylegesen mennyi tárgyad van. Így egyben látva könnyebb eldönteni, hogy mennyi az ami elég.
  3. SELEJTEZÉS: egyesével minden tárgyról eldöntjük, hogy kell-e vagy sem és hogy mi legyen a további sorsa: kidobom, elajándékozom, eladom, adományba adom.
  4. ELRENDEZÉS: Ezután megtaláljuk minden tárgynak abban a szobában vagy a lakásban a legpraktikusabb helyet.
Általában a hatodik fazékra már nincs szükség

Gyors megoldás a káosz uralására

Ebben az tetszik nagyon – azon túl, hogy rend lesz -, hogy ennek segítségével meg tudnak szabadulni az anyukák valami olyan dologtól, ami túlnőtt rajtuk. Mert gyakran túlnőnek rajtunk dolgok, és ez nyomasztó. Nagyon jó az, hogy ebből van egy gyors kiút. Ez már önmagában nagyon megerősítő. Hiszen ha már bekövetkezett, hogy túlnőtt rajtunk valami, akkor arra pláne nem lesz időnk, hogy azt visszatereljük a normalitásba.

Az a rend, ami ezzel a folyamattal megszületik, azt már valóban sokkal, de sokkal könnyebb megtartani. Utolsó utáni lépésként meg szoktam kérni az anyukákat, hogy délután vagy este mutassák meg a családtagoknak, hogy minek hol van az új helye, mert ez egy közös felelősség. Egy gyereknek például, ha van szobája és vannak játékai, akkor abban neki van feladata is, hogy az rendben legyen vagy maradjon. Ugyanígy a párunkkal.

Mennyi idő Veled végigvinni ezt a rendrakást?

Egy helyiség általában egy teljes nap szokott lenni. Ebből is látszik, hogy mennyire nem reális, hogy egy anyuka ezt egyedül elvégezze a más teendői mellett. Én (akinek ebben van rutinja és tapasztala) plusz ő, az 8 óra munkával számolva, már 16 óra munka úgy, hogy tényleg csak ezzel foglalkozunk. Ráadásul én számos gyorsító praktikát is ismerek, és érzelmileg is tudok neki segíteni átlendülni az elakadásokon.

Ok, készen van a rend és a rendszer, de az élet változik, alakul. Mennyi időnként érdemes felülbírálni vagy alakítani ezen a rendszeren? Ebben is tudsz segítséget nyújtani?

Vannak, akik egyedül is meg tudják csinálni, hiszen az már nem lesz akkora munka, de vannak családok, ahová rendszeresen visszajárok pl. minden évszakváltáskor újra rendezzük a ruhákat. 

Mit szoktak mondani a megrendelőid, hogy mi a legnagyobb hozadéka a Rendberaklakkal való közös munkának?

Azt szokták mondani, hogy egy más élmény, más érzés az új, rendezett környezetben élni, dolgozni. Átlátható és nyugalmas lett az otthonuk. Megváltoznak a mindennapjaik. 

Szégyelljük a rendetlenségünket!?

Miért nehéz mégis ezt a szolgáltatást igénybevenni?

Nagyon sokan úgy vannak vele, hogy a házimunkát, a háztartást az anyuka kötelessége rendben tartani. Van akinek nehéz ebben segítséget kérni. Szégyellik, cikinek tartják.

Még mindig az van nagyon sok anyuka fejében, hogy ha ezt nem tudom egyedül megcsinálni, akkor valami nincs rendben velem.

Van akinek pedig nehéz azt elképzelni, hogy hogyan tudok én az ő életterében rendet rakni.

Milyen megnyugtató dolgot tudsz mondani azoknak, akik vágynak erre, de bizonytalanok?

Nem reális egy anyának egyedül rendet tartani

Mindig azt szoktam mondani, hogy van, aki maga vágja a gyereke a haját, és van, aki fodrászhoz megy. Nem ciki. Van, aki magának főz, és van, aki étterembe jár. Az sem ciki. Van aki megcsinálja maga a rendet, és van, aki segítséget kér. 

Nincs olyan szörnyű rendetlenség, amit ne láttam volna már. Nem tud olyat mutatni, amit ne tudnám, hogy miként lehetne rendbetenni.

Én nagyon tisztelem és becsülöm azokat, akik eljutnak odáig, hogy felismerik a problémájukat és segítséget kérnek. Ez nemhogy nem szégyellnivaló, hanem szerintem nagyon nagy dolog. 

Ezt a szolgáltatást azt gondolom mindenképpen ki kellene utalni minden anyukának úgy az anyaság 4. évében, mert megérdemeljük. Köszönöm a beszélgetést és sok rendet Mindenkinek.

Én is köszönöm.

Julcsit megtaláljátok itt, a Facebook-on, pedig itt.


Fotók: Rendberaklak, Tatiana Syrikova from PexelsТатьяна Танатова from Pexels, Mikhail Nilov from Pexels