Jönnek az ünnepek, és lehet, hogy ünneprontó vagyok, de az az érzésem, hogy ilyenkor sokkal több feszültség jön ki a párok között, a családokban. Jó lenne nem fejjel rohanni a falnak, ezért arról kérdeztem Asztalos Dávid mediátort, hogy mit tehetünk a békés karácsony érdekében. 

Dávid, tényleg létezik a karácsonyi extra feszültség vagy csak én képzelem?

Asztalos Dávid mediátor

Igen, tapasztalatom szerint létezik. Az ünnepek körül felerősödhetnek olyan feszültségek, amik máskor nincsenek jelen, vagy a háttérben vannak. 

Szerinted miért vagyunk ilyen ingerültek decemberben?

Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy sokunk fejében ott van a tökéletes karácsony imidzse, amiért szerintem a gyerekkori emlékek mellett jórészt a karácsonyi filmek, a reklámok, a sorozatok christmas special-jei, és a social mediában ilyentájt megszaporodó posztok felelősek. Egy gyorskeresés a #perfectchristmas hashtagre kapásból százezer fölötti találatot eredményez Instagramon és Facebookon is. 

#perfectchristmas

A karácsonyi idill nagyon jól mutat az IMAX vásznon és a mobilunk képernyőjén is, de azért valljuk be: a legtöbbünk számára az ünnep sokkal földhözragadtabban telik. Nagyon könnyű rágörcsölni arra, hogy minden elkészül-e időben, hogy rend legyen, hogy finom legyen vacsora, mindenki örüljön az ajándékoknak, stb. 

És tényleg, ahogy ezt mondod, villanak is be reklámok, filmjelenetek… Ki gondolná, hogy ennyire a bőrünk alá másznak ezek a képek! Mi a második ok?

A másik nagyon fontos tényező, hogy karácsonykor és a két ünnep között elkerülhetetlenül sok időt töltünk együtt, és ez ugyanúgy jelenthet jót és rosszat is. Ezek a helyzetek többnyire olyanok, amikből nem könnyű kilépni: egy családi ünnepségről nem illik vagy nem is lehet csak úgy eljönni, vagy amikor két hétre össze vagyunk zárva a két ünnep között,

nem tudunk hazamenni, ha nem érezzük jól magunkat, hiszen már eleve otthon vagyunk.

A másik szempont, ami itt szerintem játszik az, hogy sokan év közben nem foglalkoznak a problémákkal, mert nem érnek rá, vagy elkerülik őket, és ilyenkor hirtelen lesz rengeteg idő és tér arra, hogy maguktól kezdjenek működni a konfliktusok.

Azért robban a bomba karácsonykor, mert év közben nem ülünk le?

Igen. A problémák hatékony kezeléséhez szükséges, hogy mindkét fél legalább egy kicsit meg akarja azokat oldani. Az olyan pároknál, ahol nagy a különbség ebben a szándékban, jellemző, hogy az egyik fél év közben ott bújik ki a megoldás vagy megbeszélés alól, ahol csak tud…csak hát ilyenkor, karácsonykor, nem tud. Sokan azért választják ezt az időszakot arra, hogy megbeszéljék a dolgaikat, mert a nyaraláson kívül ez az egyetlen alkalom, hogy egyáltalán van lehetőség előhozakodni a problémákkal. Az más kérdés, hogy, ahogy a nyaralás, a karácsony sem feltétlenül a legjobb időpont erre.

Min szoktak az emberek veszekedni karácsonykor? 

Bármin. Az ünnepre készülődés, maga az ünneplés, vagy a két ünnep közötti szabadidő eltöltése rengeteg ütközési pontot kínál. A konkrét helyzetek előhozhatják a rejtett dinamikákat, és miközben óriásiakat veszekszünk azon, hogy a másik hová teszi a díszeket a fán, miért nem segít többet, miért nem vigyáz a rendre, miért nem örül az ajándéknak, mért iszik annyit, miért olyan feszült, vagy hogy hogyan lehet ilyen a családja, tulajdonképpen nem is ezeken veszekszünk, hanem a kapcsolatban ki nem elégülő, elnyomott szükségleteink jelennek meg ezekben a veszekedésekben, amit egy kis figyelemmel egyébként nem is olyan nehéz kihallani a szólamokból.

És mi a harmadik oka a karácsonyi balhéknak?

Szerintem az sem segít, hogy ilyenkor szinte minden családban hagyományosan végigkíséri a karácsonyt – és persze a szilvesztert – a rengeteg és nehéz, zsíros, cukros étel, amiktől feszültek leszünk, valamint az alkohol, ami feloldja a gátlásokat, felerősíti az érzelmeket és növeli frusztráltságot. Egy kis tudatossággal és önfegyelemmel ez egyébként egy viszonylag könnyen kezelhető probléma. 

Mit tanácsolsz nekünk az ünnepekre?

  1. Készüljünk fel!

Az elvárások tekintetében először is készüljünk fel lélekben: már az is segíthet, ha tisztában vagyunk azzal, hogy minden szépsége mellett, az év vége érzelmileg és fizikailag is megterhelő időszak, és hogy nincsen semmi baj azzal, ha ezt megéljük. Próbáljuk meg elfogadni, hogy nem kell mindennek tökéletesnek lennie. 

2. Ne bízzuk a véletlenre!

A váratlan feszültségek elkerüléséhez a lehető legkevesebbet bízzuk a véletlenre. Az ünnepek körüli tennivalókat érdemes például közösen megtervezni, felosztani a tennivalókat úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen. A legtöbb ember szeret tervezgetni, és egy ilyen ünnepi tervezés meghitt közös programnak sem utolsó. A családi látogatások időtartama és szabályai, az elfogyasztandó alkohol mennyisége, a karácsonyi “párterápia” és a hasonló ügyek mentén érdemes minél konkrétabb, mindkét fél számára betartható megállapodásokat kötni lehetőleg szintén már jó előre. Sokan idegenkednek ettől, de jó ha tudjuk, hogy ezeket a megállapodásokat akkor is megkötjük tudat alatt, ha nem mondjuk ki őket, ám úgy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy elkommunikáljunk egymás mellett.

3. Lépjünk ki a helyzetből, ha szorul a hurok!

A tervezhetetlen dolgokkal kapcsolatban pedig igyekezzünk kerülni az érzelmileg szélsőséges helyzeteket. Ha valami kibillent és nem tudjuk ott és akkor kezelni, lépjünk ki a helyzetből egy kicsit, keressünk saját teret, és nyugodjunk meg. Lehetőleg ne menjünk bele abba, hogy ilyenkor beszéljük meg a problémákat. Ha mégis felmerül az igény valamelyik fél részéről, érdemes ennek a beszélgetésnek közösen egy közeli határidőt kijelölni, lehetőleg januárban, amikorra már elmúlik az ünnepek feszültsége. Így a másik fél sem érzi magát visszautasítva, és a fennmaradó időt esetleg arra szánja, hogy jobban átgondolja a dolgokat.

Gondolom az sem segít sokat, hogy kvázi beesünk a fa alá. Így nehéz ünnepi hangulatba kerülni.

Igen, ez nagyon fontos. Jó, ha van ráfutása az ünnepnek, és ha nem a munkanapok rohanásából váltunk át hirtelen ünnepi üzemmódba. Némi tudatossággal már november végén, december elején el lehet kezdeni dolgozni azért, hogy kipihenten, érzelmileg feltöltve, egymást szeretve forduljunk rá a karácsonyra, amivel egy csomó feszültség elkerülhető.

Mondjuk erről szólhatna az advent?

Igen, nagyon kézenfekvő ötlet az adventi készülődést felruházni azzal, hogy felkészüljünk az ünnepekre. Erre szerintem nagyon jó módszer a Gottman-féle érzelmi bankszámla töltése. 

Eszerint egy kapcsolat érzelmi bankszámláján betétnek számít minden olyan tett vagy szó, amiből a másik érzi a támogatást, a szeretetet, a szerelmet, vagyis általánosságban véve, ami kielégíti egy vagy több fontos belső szükségletét. Az ilyen tettek erősítik a kötődést, fokozzák a szeretetet, és csökkentik a kapcsolatban megélt szorongást. Kivétnek számít minden, ami ezzel ellentétes, illetve az is, ha a egyik fél elmulaszt megtenni, kimondani, vagy észrevenni valamit. Gottman szerint öt pozitív “tranzakció” szükséges ahhoz, hogy egy negatívat jóváírjon, szóval nem árt odafigyelni az arányokra.

Az elmélet egy másik fontos pontja az, hogy a hétköznapi jellegű pozitív cselekedetek nagyobb súllyal számítanak bele az egyenlegbe, mint a nagy, romantikus gesztusok.

Ezért aztán látok rá esélyt, hogy sokunknak igenis többet jelent, ha a másik részt vesz az ünnepi készülődésben, vigyáz a rendre, értékeli az erőfeszítéseinket, kedves, nyugodt és józan, mint a sok, drága és látványos ajándék. Ha így, feltöltődve megyünk bele az ünnepekbe, lehet, hogy nem is lesz szükség a jótanácsaimra! 🙂

Köszönjük szépen! Ebből készítünk egy zsebre vágható kivonatot, még jól jöhet az ünnepek alatt!
Békés, kevés konfliktussal járó karácsonyt kívánok, és beszélgessünk majd megint az újévben.