Irtó nehéz beleállni abba, ami a dolgunk. Ijesztő is. De van értelme.
„Mindannyiunk bőre alatt ott él egy szabad nő, egy erős és vad asszony, aki mindennél jobban arra vágyik, hogy addig táncolhasson, amíg a talpa már nem bírja tovább. Arra vágyik, hogy szíve gyönyörűséges fájdalmát beleénekelhesse az ég aljába… Arra vágyik, hogy a termékeny erejének és kreativitásának feneketlen kelyhét az Élet oltárára ajánlhassa fel. Ha képessé válsz arra, hogy Te is énekelni kezdj… hogy PONT abból a sebből kezdj énekelni, amit eddig a leginkább elrejteni igyekeztél, akkor az nemcsak a saját történetedet tölti meg értelemmel és jelentéssel, hanem mint egy hang a kórusban, hozzájárul ahhoz, hogy az összes többi, hasonló sérülésekkel és fájdalmakkal élő nő és ember hangja is szimfóniává válhasson.”
Idézet Toko-Pa Turner, Belonging c. könyvéből ♡ Gáborjáni Réka ♡ szabadfordításában
