Ezzel az írással Spronz Julival készült cikkünkben elhangzottakhoz csatolunk egy párbeszédet, egy olyat, amelyhez hasonló nap, mint nap elhangzik olyankor, amikor egy bántalmazott nő nehézségeiről beszámol a környezetének, vagy akár a témában nem képzett segítő szakembereknek.
Két nő beszélget. Egyikük párkapcsolati erőszakban él. A másik egy nagyon kedves, valóban jószándékú barátnője, Judit. Nem kételkedik a másik szavahihetőségében vagy értékítéletében, ami már nagyon jó, de mint látható barátnőjét hibáztatja azért, hogy ebbe a helyzetbe került. Azt sugallja, mintha ő tehetne róla, hogy ezek a lehetetlen helyzetek előállnak.
Judit, a Barátnő: Istenem! Hogy nem vetted ezt észre korábban?!! Hogy mehettél férjhez egy ilyen emberhez?
Bántalmazott nő: Drága Juditom, látom, ezt nem érted. Tudod, miért nem érted, mert Te is magadból indulsz ki. Én is pont ezért nem vettem ezt észre, mert magamból indultam ki évekig. Azt hittem, mindenki a harmóniára törekszik. Azt hittem, mindketten a harmóniára törekszünk, csak még nem találtuk meg. Nem is gondolkodtam abban, hogy létezhet az a fajta sérülés, hogy valaki már nem hisz a harmóniában, csak a viszályban, mert neki az a megszokott. És tudod, miért beszélsz ilyeneket? Mert már Te is megszoktad magad körül a társadalomban az erőszakot, és már azt gondolod, hogy az a normális. Az erőszak a norma a társadalomban, érted? Ha erőszakot lát a társadalom, akkor azt kérdezi, hogy az áldozat miért nem volt ügyesebb abban, hogy kivédje, megelőzze. De komolyan! Az őrült tetteket, mégis hogyan kellene kivédeni, hogyan várható el, hogy előre lásd?
Judit, a Barátnő: Nem tudnál jobban kommunikálni vele?!! A gyerekek érdekében nem tudnál kompromisszumokat hozni?!!
Bántalmazott Nő: Szerinted az erőszakkal szemben segít a jobb kommunikáció? A kommunikáció arra van kitalálva, ha van közös cél: a béke vagy a megegyezés. Ha az egyik félnek az előnyszerzés a célja, és az erőszak a kommunikációs nyelve, akkor te hiába kedveskedsz, az csak olaj a tűzre. És tudod, mikor kezdődik a családon belüli erőszak kettes szint? Amikor rájössz, hogy családon belüli erőszakban élsz. Ide már eleve nagyon nehéz eljutni, mert mindent megtesz a másik, Mindent!, hogy erre nehogy rájöjj, mert tudja, hogy fogsz tenni egy lépést a felszabadulásod felé. A saját felszabadításod az harc lesz sajnos, mert addigra te már csak egy tárgy vagy, és nem rendelkezel magad felett, meg kell harcolnod magadért. Ez egy fekete-fehér harc Juditom. Vagy visszaszerzed magad, vagy nem. Mindent, de mindent meg fog tenni a másik, hogy ez ne sikerüljön. Kompromisszum ember-ember közötti viszonylatban létező fogalom. A bántalmazód szemében te nem ember vagy, hanem egy tárgy, egy erőforrás, nem releváns kompromisszumról beszélni.
Judit, Barátnő: Miért nem kezeled, ha ennyire jól ismered már? Hogy nem tudod kezelni ezeket a helyzeteket, hogy ne harapózzanak ennyire el?
Bántalmazott Nő: Tudod, drága Juditom, miért olyan kínkeserves ez a vívódás? Mert a társadalom nem utasítja el ezt a fajta viselkedést élből. Hidd el, nem lennének ilyen helyzetek, ha az első ilyen jelre kitiltanák az ilyen embereket a „klubból”, ha leszállítanák a buszról, ha nem állnának többé szóba velük a barátaik. Akkor meggondolnák, hogy a feleségeikkel, barátnőikkel, gyerekeikkel erőszakoskodjanak-e. Amíg ez nincs, amíg nemhogy ez nincs, de bunkónak lenni menő, macsó, addig a nőknek egyedül, a négy fal között kell megvívni ezt a harcot. Ez nagyon szomorú már önmagában, mert nincsenek jó pozícióban ehhez semmilyen szempontból, ráadásul, amint elkezdik magukat megvédeni, akkor jön még az is, hogy mások őket hibáztatják. Drága Juditom, az őrülettel szemben nem tudod normál eszközökkel megvédeni magad. Próbáld megérteni, hogy ez nem egyéni probléma, hanem társadalmi, amit a társadalom önző módon letolt az egyének szintjére. Olyan helyzet ez, ahol nem tudsz jól lépni, ahonnan nincs ideális megoldás, nincs jó kompromisszum, itt annyira hátrányos helyzetből indulsz, hogy valamelyik karodat le kell vágnod ahhoz, hogy kiszabadulj. Ez a probléma bőven túlmutat rajtad, mégis neked ott erőfölénnyel szemben teljesen egyedül kell megoldanod. Érted már, Juditom?
