Azzal szeretném kezdeni, hogy tévedésben élünk, ha azt gondoljuk, amennyiben rendszeresen adunk multivitaminokat a gyermekeinkkel, akkor már nem is kell aggódnunk a megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitelük miatt. Bármit is sugallanak a reklámok, ez nem így van. Egyrészt, vannak olyan készítmények, melyek nagyon csekély mennyiségben tartalmazzák ezeket a létfontosságú tápanyagokat, de még ha sikerül is emelt dózisban bejuttatni, akkor sem tudhatjuk biztosan, mennyi fog belőle felszívódni a szervezetükben.

Ezzel szemben a természet pontosan tudja, hogy milyen „vivőanyagokra” van szükségünk ahhoz, hogy abból az almából a lehető legtöbb tápanyagok ki tudjuk nyerni, így nem csak megfelelő mennyiségű vitamint, hanem vizet, rostot, ásványi sókat, és biotikumokat is tartalmaz, melyek a beleinket táplálják, elősegítve ezzel az optimális felszívódást.  

Nem azt mondom, hogy nincs helye a vitaminpótlásnak, hiszen bizonyított tény, hogy az európai emberek zöme D-vitamin hiányos, és a téli időszakban a megfelelő C-vitamin ellátást is nagyon nehéz fedezni, így ezek pótlására feltétlenül szükség van, de ez semmi esetre sem helyettesítheti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást.

Na már most, a gyerekek étkezési szokásaira épp a kiegyensúlyozottság a legkevésbé jellemző. Pontosan ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk rá. Egy egészséges gyermek esetében biztosan nem fehérjéből vagy szénhidrátból lesz hiány, hanem rostból és vitaminokból. Mindig elszomorít, amikor azt hallom, hogy „az én gyerekem semmilyen gyümölcsöt nem szeret, pedig már mindennel próbálkoztam.” Sajnos ez a legtöbb esetben a szülő hibája, és azt is elárulom, hogy miért. A gyerekek alapvetően szeretik a gyümölcsöket, sőt sokan a zöldséget is. Amikor 6 hónapos koruk körül elkezdjük a hozzátáplálást, kisebb-nagyobb buktatók után végül mindannyian elfogadják és a legtöbben szívesen is eszik a natúr zöldségekből és gyümölcsökből készült pépeket.

Akkor mi történik, ami miatt idővel mégis elutasítják őket? Az élelmiszeripar történik. Akarva vagy akaratlanul, de rászoktatjuk őket a cukrokkal, ízfokozókkal, színezékekkel és térfogatnövelő szerekkel átalakított ipari termékek fogyasztására, melyek után ne csodálkozzunk, hogy gyermekünk savanyú képet vág vagy kinevet bennünket, ha almával kínáljuk.

Mit tehetünk, ha már itt tartunk? Drasztikus mértékben csökkentsük le a silány minőségű élelmiszerek fogyasztását, ne is tartsunk belőlük otthon, hogy a gyermeknek arra se legyen lehetősége, hogy magát kiszolgálja. Ezzel szemben minden nap többször kínáljuk őt friss gyümölccsel (különösen akkor, amikor hazajön az óvodából vagy iskolából) és minden étkezéshez biztosítsunk számára zöldséget, elsősorban nyers formában. Ha ezt megtesszük, akkor nem csak az immunrendszerét, hanem az emésztés- és tápanyag felszívás folyamatát is meg tudjuk támogatni.

Photo by Nicole De Khors from Burst  

A szeptember különösen szerencsés időszak, mert a természet bőven ellát bennünket gyümölcsökkel és zöldségekkel, ami jó alkalom arra, hogy a téli, „szegényesebb” időszakra felvértezzük magunkat. Itt is felhívnám a figyelmet, hogy elsősorban hazai, vegyszermentes forrásból származó termékek fogyasztását kell előnyben részesíteni. Ne gondoljuk, hogy ha távoli országból származó, egzotikus gyümölcsöt választjuk a hazai szőlő vagy szilva helyett, akkor azzal jobbat teszünk a gyermekünknek, mert nem így van. A sokat utaztatott termékek legnagyobb része éretlenül kerül betakarításra, így nincs lehetősége a saját ütemében beérni, vagyis tápanyagtartalma jelentősen elmarad, az éretten szedett társaiétól. A hazai gyümölcs jó eséllyel még a fán vagy bokron beérik és a lehető legrövidebb idő alatt a fogyasztóhoz kerül. (főleg, ha mi magunk szedtük, amiről már korábban is írtam, lásd Miért szedd magad?)

A vitaminpótláson kívül, még egy dolgot biztosan megtehetünk a gyermekeink immunrendszerének erősítése céljából, mégpedig, hogy hagyjuk őket a szabadban játszani. A természetben eltöltött idő, legalább olyan mértékben erősíti az ellenálló képességünket, mint a megfelelő táplálkozás. Soha ne feledkezzünk meg ennek fontosságáról és buzdítsuk gyermekeinket, hogy a szabad idejüket kint töltsék a friss levegőn, ne a négy fal közé bezárva.


Photo by Sarah Pflug from Burst

long life