Riekje Boswijk-Hummel pszichológusnő szerint három házasságtípus létezik: a felszínes, a fejlődő és a forradalmasított. Lássuk, hogy melyik, mit takar!

Az első házasságtípus: a felszínes házasság

A felszínes házasság jellemzője, hogy az évek folyamán felgyülemlő problémákat a felek nem beszélik meg, hanem inkább magukban tartják és elkendőzik.

Minden kapcsolat felszínes szinten indul, hiszen lehetetlen valakit a legrövidebb időn belül lelkének mélyebb bugyraiig kiismerni. A kapcsolatban a kontaktus tehát felszínes. Sok házaspár egész életére megreked ezen a felszínes szinten. Tulajdonképpen mélyebben soha sem ismerik meg egymást, és ami az elején szerelem volt, az hosszú távon mindennapi megszokássá és egyhangúsággá laposodik, nagyon sokszor börtönné válik.

Megismeritek egymást, szerelembe estek. Egy darabig minden szép és jó, de a kezdeti eufória után, lassan megjelennek a hol voltál, mit csináltál, mikor és kivel voltál kérdések, a célozgatások és egymás szabotálása. Majd ezzel együtt megjelenik benned a fullasztó érzés, hogy már nem vagy szabad. Hogy miért? Mert tényleg nem vagy szabad. Hogy miért nem vagy szabad? Mert azt a viselkedésmintát próbálod követni, amelyet elvárnak tőled, és ha meg akarod tartani a házasság „szentségét”, többnyire nincs is választási lehetőséged. Nincs módod, hogy megvizsgáld, mit is akarsz te a lelked mélyén, mert eldöntött dolog, hogy mit fogsz tenni. Nem mered ezt a másikkal közölni, mert félsz, hogy minden összeomlik, ha nem tartod magad a szereposztáshoz.

Ez többnyire ahhoz vezet, hogy önmagadat próbálod álomba ringatni és – tudatosan, vagy tudat alatt – a „börtönből” különböző menekülési útvonalakat keresel, mint pl.:

  • állandó szépítgetési kényszer,
  • önkábítás és figyelemelterelés,
  • testi panaszok,
  • Ponciustól Pilátusig szaladsz, és mindenért mást okolsz,
  • dinamikus, fiatalos életvitel,
  • teljes feloldódás a hobbikban, kedvtelésekben, vagy munkában,
  • házasságon kívüli viszonyok
  • megbocsátás és felejtés.

Ettől viszont nem lesz jobb a házasságod, csak mindketten tovább őrlődtök benne.

Van még egy dolog, ami kívülről annak a látszatát kelti, hogy a házasságotok teljesen rendben van. Ez a folyamatos, magadra erőltetett kifelé mosolygás. Történjék bármi, ha elviselhetetlenül fáj és megőrülsz, te akkor is csak mosolyogsz. A felszínes együttélésnek ez a formája mégis fenntartható akár élethosszig is. Életed végéig kerülheted a konfrontálódást a házasságoddal és partnereddel úgy, hogy hol ezt, hol azt a menekülési útvonalat járod végig. Ha ezt választod, és az ezzel járó frusztráció és fájdalom nem elviselhetetlen, akkor életed végéig megrekedhetsz ezen a felszíni rétegen.

Az második házasságtípus: a fejlődő házasság

A fejlődő házasságok azok a kapcsolatok, amelyekben a partnerek már készen állnak szembesülni problémáikkal. Veszekednek, vitatkoznak is a dolgokon. Ezek a konfrontációt vállaló kapcsolatok.

Bátorság kell ahhoz, hogy a felszínes házasságból kilépj. Ilyenkor sokasodnak a veszekedések, konfliktusok. Az idő múltával azonban a vihar elül és valósággal újjászületve és megerősödve kerülsz ki a küzdelmekből.

A fejlődő(képes) házasságokban ilyen kisebb válságok időről-időre visszatérnek, melyek következtében a partnerek időről-időre változtatnak valamin. Ezek a kis válságok így vezetnek lassú, fokozatos fejlődéshez.

Az évek folyamán, a fokozatos fejlődés eredményeként egymás iránt mélyen érző és egymást valóban szerető partnerekké is válhattok.

A harmadik házasságtípus: a forradalmasított házasság

A forradalmasított házasságban a felek egy szerepektől, régi viselkedésmintáktól mentes életet élnek. Hogyan lehetséges ezt elérni?

A forradalmi változást saját belső világodban kell végrehajtanod. Elhagyod azt a házastársi viselkedésmintát, amelyet partnereddel szemben eddig gyakoroltál. Ehhez viszont az kell, hogy a viselkedésmintáidon te magad változtass.

A házasságnak ebben az ismeretlen szakaszában szükségetek van egymásra, mert a szerepeket, melyeket felépítettetek, most le kell rombolnotok. Ez viszont külső segítség nélkül elképzelhetetlen.

Ennek a segítségnek – a harmadik személy nézőpontjának – az az értelme, hogy tágítsa a látószögedet, és néhány felszín alatt rejlő akadályt napvilágra hozzon. Ahhoz is szükséged van valaki másra, hogy az elfojtott érzéseidet és hasonlókat a felszínre hozd; a benned működő mechanizmus ugyanis teljes egészében az elfojtásra rendezkedett be, és csak úgy magától nem lesz hajlandó kilépni ebből.

Ez egy hosszas, és cseppet sem könnyű folyamat, de magad és társad boldogsága miatt ez mindent megér.

Ha bővebben érdekel a három házasságtípus, itt tudsz róluk többet olvasni: 1. rész: felszínes házasság, 2. rész fejlődő házasság, 3. rész forradalmasított házasság

Forrás: Riekje Boswijk-Hummel: A párkapcsolat forradalma, Hogyan élesszük újra a szerelmet?

Kiemelt kép: nbc.com