Korunk nagy divatja az Önismeret. Mindannyian keressük a választ olyan tetteinkre és érzéseinkre, amiket nem szeretünk magunkban.
Sokan elemző szakemberekhez fordulnak, mert szeretnék megérteni mi is történik velük és azt is, miért? Milyen jól esne sokszor, ha végre kiderülne, hogy mi csak áldozatai vagyunk egy helyzetnek – tehát felmentést kaphatunk saját életünk felelőssége alól. Vágyunk egy külső és lehetőleg független terapeutára, aki minket igazolva leveszi ezt a terhet a vállunkról. Illúzió – színterápiában ez az intelligens és kommunikatív türkiz színhez kapcsolódik…
Milyen lehetőségeink vannak?
A múlt kutatása segíthet jobban megérteni működésünk, családi mintáink felismerése pedig azonosítani, ami ma velünk történik. Számos technika áll rendelkezésünkre a meditációtól egészen a vezetett szertartásokig azért, hogy feltárjuk önmagunk. Mélyről, bentről, sokszor fájdalmak árán, de van lehetőség elérni azokat a letapadt, elfelejtett vagy elhallgatott dolgaink, amik szerint ma is élünk. Vannak közöttünk fogékonyabbak, s kevésbé érzékenyek a láthatatlan érzékelésére – így megoszlik a világ azok között, akik elismerik a láthatatlant és azok között, akik tagadják, hogy van.
Mi az, ami láthatatlan?
Szerelem, szeretet, düh, harag, féltés, szenvedés, erő – belső érzések és valódi tulajdonságok. Létezésüket ki merné tagadni? Ha haragszunk és elfutunk, ha ölelünk vagy ölünk – Bizton állíthatjuk, hogy a működésünket nem csak azon dolgok vezérlik, amik kézzel tapinthatóak vagy éppen abban a pillanatban történnek velünk. Gyakran a félreértelmezett szeretet mozgatja az életünk – aminek kifejeződései vagyunk mi magunk. Van, aki szerencsésebbnek érzi magát, mert harmonikusabb az élete, s van, akinek viharokkal és szerencsétlenségekkel teli sors „jutott”. Életünk alakulásában igen nagy szerepet kap az a családi vérvonal, amit a leszületésünkkel magunknak választottunk. Hogy melyik ősünktől milyen csomagot kaptunk – hasznos lehet átgondolni megérteni egy-egy régi életet. Megkönnyebbülést hozhat annak a tudatosítása, ha kiderül ki az igazi apánk, hogy vannak még testvérink vagy hogy édesanyánk igazán szeretett.
Felismerések.
Ha jó, ha rossz megítélésben is részesült egyikük, érdekes lehet előjel nélkül összegyűjteni az eseményeket és a tetteket, mert szoros összefüggésben állunk velük a mai napig. Minden elkövetőről elmondható, hogy valamikor volt már áldozat is és fordítva. Addig lesznek háborúk bennünk és ezért körülöttünk, amíg ezt meg nem értjük. Lehetséges szüleink sorsát szeretettel elfogadni, s meghagyni nekik, ami az övék és tovább lépni azzal, akik mi lettünk általuk.
Életút?
Sors?
Én-Mátrix?
Honnan tudhatunk róla, hogy vannak sérüléseink?
Photo by Anna Tarazevich, Photo by Kate Trifo
