„Ha meg tudjuk látni a Karácsonyban, a Hanukában, és az összes a Téli Napforduló körüli fény-és születésünnepben a közös eredőt, akkor újra mindannyiunkban egy ritmusra doboghatna a Szív.”
A nyári napforduló mellett a téli napforduló a másik legfontosabb csillagászati fordulópont az évkörben a Föld bolygón. Az északi féltekén a téli napfordulót megelőző napon van a Nap legalacsonyabban az égen, ekkor tart legtovább a sötétség, és ilyenkor a legkevesebb a világosság. Olyan minőségi változás következik be ezen a ponton a világban, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Régen, amikor még sértetlen volt az ember kapcsolata a természettel, az emberi kollektív nem helyezkedett a természet fölé, hanem együttműködésben élt vele, ehhez a naphoz kapcsolódóan rendezték a fő ünnepségeket.
Eredetileg a karácsony a fény újjászületésének napja volt. Ez volt az a minőség, ahová tartottunk végig az adventben, erre vártunk, erre készültünk.
Előtte-utána három nap szokott lenni az a bűvös időintervallum, amíg egy-egy kozmikus eseménynek az ereje a legerősebben hat. A mi szentesténk igazából még éppen beleesik ebbe az időablakba. Fontos és időszerű lenne egy szemléletváltás abban, hogy az ember és a vallások a természetet ne ellenségként, hanem életet adó otthonunkként tudják újra értelmezni.
Nem vagyunk külön, nem vagyunk felette, hanem benne vagyunk.
Ha meg tudjuk látni a karácsonyban, a hanukában, és az összes, a téli napforduló körüli fény- és születésünnepben a közös eredőt, akkor újra mindannyiunkban egy ritmusra doboghat a szív.
Egymással és a Földdel egyaránt.
Amikor ez eljön, az lesz a legszebb karácsonyi csoda.
Segítsük ezt a születést.
A napforduló – latinul Solstitium (Sol = Nap és Sisto = megáll, nyugvópontra kerül) – az a pillanat, „amikor a Nap úgy tűnik, hogy megáll”. Milyen szép megfogalmazás, hiszen mielőtt valami átfordul, muszáj, hogy megálljon. Van egy pillanat, amikor nem megy se erre, se arra.
Ez volt az a pont, ami a legnagyobb és legmélyebb félelemmel töltötte el az emberi lelket. A kétség, hogy mi van, ha nem fordul át a folyamat, mi lesz, ha minden örök sötétségbe borul?
Ahogy közeledett a napforduló napja, úgy nőtt ez a feszültség, és még ma is nő, csak már annyira eltávolodtunk a forrásától, hogy nem is nevezzük nevén, hanem más címkékkel ellátott stressz formában éljük meg ugyanazt.
A fény megszületésének ünnepi elemei átvándoroltak más napokra: a korábban már említett Luca-naphoz és természetesen karácsonyhoz.
(Részlet az “Ádvent – 4 hét a Benned élő Fény Világrajöttéig” adventi Amala Garden magazinból)
Photo by Pixabay; Photo by Laura James
