Már a nem fogadott hívásába is bele vagyok zúgva
Le nem írt betűibe
Kirúgott takarójába
A sima lepedőbe
Elég ha elképzelem ahogy forgolódik este
A fehér bögréjébe amiből nem hiányzik kávé
Kesztyűjébe kalapjába minden itt a másé
Hajszálai és potyogó bőrsejtjei nekem kincsek
Alkimistája vagyok ennek a veszett buja hitnek
Adjatok egy percet és elmondom miért
Kutatom nyomát
De nem most
Csenget
