Februárban nálunk a férfi-női dinamika és a párkapcsolatok vannak a fókuszban, ezért erről az igen fontos témáról kérdeztük Kornhoffer Tündét, aki az Anaya női jóga képzések vezetője, jógaterapeuta, és aki nemcsak tanítja, de éli is a női-férfi egyensúlyt. Számomra mindig öröm hallgatni a szavait, és most is koncentrált, mély tudást és a praktikum szintjén használható bölcsességet kaptunk válaszként a kérdéseinkre. Saját tapasztalatait osztja meg velünk, lehet egyetérteni, nem egyetérteni, de azt gondolom, hogy már a témán való effajta gondolkodás is előre visz bennünket.
Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérésünket, és beszélgetsz velünk a párkapcsolatokról.
Szívesen teszem, számomra is fontos téma ez. Azért azt kiemelném itt az elején, hogy csak a saját tapasztalataimról tudok mesélni, nem biztos ám, hogy ez a végső igazság. Gondolatébresztés, szemléletformálás a célom.
Ez biztos, hogy működik, nekem évek óta cseng egy mondatod a fülemben a férfi-női egyensúllyal kapcsolatban… Na de induljunk az elejéről. Régen nagyon furcsának találtam a gondolatot, hogy mi nők is hordozunk férfias jegyeket. Ezért innen indítanék.
Hogyan nyilvánul meg bennünk, nőkben a férfi minőség?
Nagyon leegyszerűsítve mindnyájan hordozzuk a teljességet, de bizonyos szakterületei vannak a férfiaknak és a nőknek is. A férfinak ez a BIZTONSÁG és a nőnek pedig a REND. Természetesen, mindenkinek mindkettőre szüksége van, vagyis megvan a rend- és biztonságteremtés mindnyájunkban, de mégis, egy férfi könnyebben tud biztonságot teremteni, a nő pedig rendezni.
Mi ez a női rend?
Ha csak a női ciklust nézzük, nagyon látványos az átalakulás minden hónapban a női testben. Menstruációkor alaposan nagytakarít a nő teste-lelke, s utána szépen rendeződik, és így tud rendet rakni maga körül. Ha valamiért nem érzi magát biztonságban, akkor kevésbé tud elengedni (inkább raktároz), ha pedig nem tud elengedett lenni, nem tudja a tisztaságát újrateremteni: valahogy úgy, mint mikor a ragacsos konyhapulton próbálnánk főzni, vagy úgy törlünk port, hogy nem porszívóztunk ki. Ha egyedül él, vagy a férfi mellette nem tud biztonságot teremteni, akkor ezt az oldalát a nőnek kell használnia, ami hosszú távon nagyon-nagyon kimerítő. Mintha két műszakban dolgozna az elme. Sokan tudjuk, mennyire nehéz pénzt keresni, és közben gondoskodni a családról, mely már önmagában teljes jelenlétet kíván. Egy adott életerőt ennyi helyre szétosztani kiégéshez vezethet.
Az a nő, akinek biztonságát a férje támogatja, könyebben tud rendet tartani. S az a férfi, akinek asszonya rendet tart, könyebben tud biztonságot tartani. A régiségben úgy mondták, hogy a nő dolga az, ami küszöbön belül van, a férfié mindaz, ami a küszöbön kívül. Ez az ősi rend.
Ezeket az elmozdulásokat nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is tapasztaljuk. Mit gondolsz, mi okozza a férfi-női szerepek torzulását napjainkban?
Ott torzult el szerintem, hogy annyi évszázad patriarchális nyomása után végre a nő is hozzájuthat a tudáshoz és szabadsághoz, felfedezve a benne rejlő Nap (férfi) minőségeit. Megtapasztaltuk, hogy képesek vagyunk a biztonságunkról gondoskodni önmagunk is, életünk már nincs kiszolgáltatva senki jóindulatának, vagy kénye-kedvének. S mivel a női szerepeket (Hold minőséget) is muszáj megélnünk, jókora erőpróbát kell kiállnunk, amibe mostanra már többen belefáradtunk.
Az a nő, aki nem tudja megélni a Hold minőségét, „terméketlenné” válik az ősi írások szerint.
Ha küzd a Nappal, a két Nap kiéget mindent maga körül.
A Hold tükrözi a Nap fényét, szelidíti, így lesz Élet a Földön.
Mégis azt érzem, nem volt hiába rálátni a saját képességeinkre, de a magam részéről én most szívesen dőlök kicsit hátra, s engedem a férjemet „vadászni,” s gondoskodni rólunk. Érdekes módon sokkal elégedettebbek vagyunk így mindnyájan, hogy helyreállt egy ősi rend.
Persze, azért használom a férfi minőségeimet, de nem olyan vehemensen, mint régen.
Mit tett a kapcsolatainkkal a járványhelyzet?
A járványhelyzet, mint kollektív trauma sok mindent előhozott a mélyből, hiszen mindnyájunkban az elmúlás közeli félelmét hozta a napvilágra. S mikor a vég hirtelen közelibbnek látszik, felerősödik a Életvágy. Lehullanak az álarcok, nem bírjuk a hamisságot, a nem igazit, és minden pillanatban az igazi értékekre vágyunk. Van, ahol rég eltemetett konfliktusok robbantak ki, de a konfliktusok közelebb visznek a morális értékhez, az igazihoz. Csillagok is súrlódnak, ütköznek, és Világegyetemek születnek.
Ti hogy éltétek meg a férjeddel?
Nekünk elmélyült a kapcsolatunk, a szeretetszövetségünk, mert különösen a krízisben látszik, milyen jó csapat vagyunk, ha összefogunk. Csak együtt van esély!
Öröm ezt látni, hogy van, akit ezt tényleg összekovácsol. Ideális esetben hol lenne a helye a nőnek és férfinak?
Ha már a hasonlatokat használtam, a nő helye a Rend, a Hold minősége, de már a benne élő Nappal együtt, s a dolga, hogy segítse a Napot fényesen ragyogni, hogy a férfinek háttérként megteremthesse, hogy a család biztonságáról gondoskodhasson.
Hinni újra a férfi erejében és bölcsességében, hogy most nem háborúk robbannak ki, hanem egy új világ teremtődik, ahol a Szeretet a legnagyobb erő. Mert a többit már kipróbáltuk (pl. hogy a pénz, a hatalom, az emberi tudás a legnagyobb erő) és tévedésnek bizonyult, zsákutcába sőt kis híján bolygónk pusztulásához vezetett. Nem csoda, hogy kicsit a nők erősebben rendezgetik a szálakat, mert a nőnek egy dolog fontos, hogy jól működjön: az Élet védelme, minden szinten. Ezért vagyunk kicsit harcosabbak, hangosabbak, hogy férfijaink felébredjenek, és lássanak újra. A nőket nem leuralni, hanem felemelni kell. Persze a nőknek ezzel nem szabad visszaélni, és a férfitől kapott teremtőerő magvakat valóban a teremtésbe kell visszaforgatni, nem hatalomra vagy uralomra használni.
Mit tehetünk azért, hogy javuljon a helyzet, hogy mindenki a helyére kerülhessen?
Rendeződnünk kell. Azonnal. Élni a napi, a havi ciklikus rendet, amit a havi ciklusunk bölcsen mutat, alázattal haladni az évszakok és kozmikus rendek áramlatában együtt maradva. Megismerni ősi hagyományainkat és az isteni útmutatásokat, s azokat modernizálva használni, minden nap. A szakrális (isteni) rendet az otthonunkba kell hozni! Ha a nő nem foglalja el a férfi helyét, a férfi is bekerül a helyére.
A Ti életetekben hogyan jelenik meg ez az harmónia? Kívülről ugyanis ezt látjuk.
Nálunk végre tényleg rend van, mostanra, hála az ősi tanításoknak.
Férjemmel mindig év elején megtervezzük az évet, az általa készített táblázat alapján. Mindenki tudja a családunkban, kinek mi a dolga. Elosztjuk a feladatokat és támogatjuk egymást. Ki-ki éli a hivatását, és küldetését. Ezt időnként átbeszéljük. Például a sokak által lenézett számítógépes játék a kisfiamnál – megkérdezve őt, hogy miért pont ezt játssza – olyan készségeit fejleszti, mint az együttműködés, csapatmunka, logika, koncentráció, stb. Ehhez végignéztük, mit csinál, és nevén neveztük. Nyugodt vagyok azóta, s ő bizalommal megosztja, hol tart a játékban.
Férjemmel van közös „felnőtt” beszédtéma. Szeretünk jó filmeket nézni, s azt alaposan átbeszélni egy tea vagy bor mellett. Minden nap minimum 30 percet beszélünk, egymással szembe nézve.
Kéthetente fél napunk van egymásra, és azért kéthavonta egy teljes hétvége.
Hétvégén mindenkit megkérdezek, kinek mi a terve , és azt egyszerűen csak sorba rakom, rendezem, s aztán figyelek az időre, hogy tényleg minden beleférjen. Bele szokott! S ha nem szívesen is, de jönnek a fiúk sétálni velünk, mert elmondom, hogy ez nekem miért fontos, de nem élünk vissza jóindulatukkal, tényleg max. 2 órát kérünk tőlük. Így jönnek velünk múzeumba is, hogy megoszthassuk velük azt, ami nekünk fontos, nem várva azt, hogy tetsszen. Mi is megnézzük, amit ők mutatnak, a szuperhősös filmeket, kis videókat, vagyis jelen vagyunk egymás életében, tisztelettel, tudunk egymás életéről úgy, hogy nem akarjuk helyette megoldani, viszont támogatjuk, amiben lehet. Mindig megkérdezem, miben tudok segítségre lenni, s nem tolom túl. Ha van ötletem, megosztom, de bízom abban, hogy képes megoldani a gondjait.
Nyitott és együttműködő kommunikációt folytatunk, tiszteletben tartva egymás határait és kompetenciáit.
Erre semmi saját mintám nem volt, mindent könyvekből tanultunk meg ehhez a férjemmel.
Főzök, takarítok, tanítok, de a prioritásra ügyelek: első a férjem, mellette az én testi-lelki-szellemi egészségem, aztán a gyerekek, aztán a tesóm, anyum, tanítványok. Az életerőmet így porciózom, s mivel ez az ősi rend, fel is tölt a tudat, hogy rendet tudok tartani.
Mit tanácsolnál az olvasóinknak, anyaként hogyan lehet a párkapcsolatunkban is jól jelen lenni?
- Ne legyenek mártírok és áldozatok! Ma egy nő megteheti, hogy hozzon ugyan áldozatot, mert ő maga vállalja, de ne váljon áldozattá!
- Gondoskodjon saját maga testi-lelki-szellemi feltöltődéséről. Ez napi 10-10-10 percben abszolút reális, a legelfoglaltabb nőnek is.
- Ismerje meg, mi az igazán fontos, s arra legyen ideje.
- Tervezés, évi-, havi-, heti- és napirend.
- Tartsa meg a rendet, tudjon lazítani, mélyen megpihenni, megszentelni a vasárnapot – isteni időként csak örülni az életnek.
- Önismeret!
- Önképzés!
- Férjével a szeretetszövetséget újítsa meg, ha nagy az elégedetlenség.
- Ismerje a gyermekei életkori sajátosságait és a támogatás lehetőségeit.
- Barátnők, mert a Nő-véri szövetség hatalmas megtartó erő.
- Valóban vegye ki az éves szabadságokat, szabadítsa fel magát és alaposan töltődjön fel.
Az a házasság erős, ahol mindkét fél képes gondoskodni a feltöltődéséről, és nem a másiktól várja az erőt az életben maradáshoz.
Azt gondolom, hogy ha helyet adunk ezeknek a gondolatoknak a szívünkben, már azzal sokat teszünk a férfi-női egyensúly érdekében. Szerencsénkre Tünde nagyon aktív tanár, egyszerre több tanfolyama, képzése is fut, és online is lehet vele jógázni, ezért érdemes ellátogatni az Aranycsillag Jóga Facebook oldalára vagy a Ciklusjóga – Örömmel a ciklusban Facebook oldalra, vagy az Aranycsillag Jóga honlapjára.
Fotók: Tünde és férje, Tünde és családja
Kiemelt kép: Nóra