Kicsi Vú ötelemes konyháját nemcsak azért szeretem, mert szuper receptjei vannak, hanem azért is, mert gyakorlatiasan, könnyen érthetően tanítja a kínai hagyományos orvosláson alapuló gyógyító táplálkozást. Szerintem álmomból felébresztve is tudom, hogy a fekete ételek jók a vesére, és ha jót akarunk magunknak, meleg vizet iszunk. Szóval rajongó vagyok, és bevallom, régen izgultam így interjú előtt…
…
Úgy tudom, hogy nagyon sokat tanulsz, folyamatosan képzed magad. Most épp egy életmód tanácsadó és terapeuta természetgyógyász vizsgán vagy túl. A családod mit szól hozzá, hogy sokat vagy távol?
Nagy szerencsém van velük, abszolút támogatnak. Amikor 2012-ben elkezdtem kijárni Bécsbe, a kisfiam csak másfél éves volt, így anyósom is jött lelkesen segíteni. Hozzá vannak szokva, hogy anya szeret tanulni és időnként elutazik.
Sokunknak hosszú folyamat, mire lelkifurdalás nélkül megengedünk magunknak igazi eltávokat.
Szerintem amíg picikék, sokkal nehezebb. Ennek a megértésében az energetikai szemlélet is segít. A kisgyerekkor a Fa elem időszaka a kínai gondolkodásban, ami folyamatos mozgással jár. Az összes energia a lábaikban és az érzékszerveikben van, felfedezik a világot. Karaktertől függetlenül a gyerekkort a nagy mozgékonyság és információéhség jellemzi. Ez egy intenzív időszak az anyukák számára is. 🙂
„Az anyaság a Föld minőség, a tápláló szerepkör, ahogy az anyaföld táplálja a növényeket, illetve mi, emberek is kapcsolódunk a földdel és kapunk energiát tőle.
A táplálékot az anya adja nagyrészt, különösen a szoptatás alatt ő a tápláló, és köré rendeződik a család. A szeretetével és szívenergiájával is ő táplálja első körben a családot; hozzá kapcsolódik a férfi. Az anyai minőség ilyen értelemben abszolút Föld minőség.”
Létezik családokra vonatkoztatható felosztás az 5 elem tanban, hogy például a gyerek a Fa, az anya a Föld?
Minden ember magában hordozza az összes elemet, egy sajátos mixtúrában, ami a személyiségét adja. Ezt a kínai asztrológia meg is tudja nézni a születési dátum alapján.
De az egyes életszakaszaink is megfeleltethetők egy-egy elemnek. Az anyaság a Föld minőség, a tápláló szerepkör, ahogy az anyaföld táplálja a növényeket, illetve mi, emberek is kapcsolódunk a földdel és kapunk energiát tőle.
A táplálékot az anya adja nagyrészt, különösen a szoptatás alatt ő a tápláló, és köré rendeződik a család. A szeretetével és szívenergiájával is ő táplálja első körben a családot; hozzá kapcsolódik a férfi. Az anyai minőség ilyen értelemben abszolút Föld minőség.
Másrészt a HKO-ban [Hagyományos Kínai Orvoslás] az előbb említett öt elem tan mellett fontos a jin-jang elmélet, ami még ősibb elképzelés.
Ez azt mondja, hogy volt az Egy, ami kettő minőségre szakadt: a jinre és a jangra. A kínaiak úgy szemléltetik, hogy a domb napsütéses oldala a jang, az árnyékos oldala a jin. Ez a kettő kiegészíti egymást és mindig átalakulnak egymásba. A férfi és női minőségre hagyományosan azt szoktuk mondani, hogy a nő a jin energia megtestesülése, a férfi a jangé.
Ezt még árnyalnám úgy, hogy a nők kívül jinek, belül jangok, a férfiak pedig kívül jangok és belül jinek. És ez az idő előrehaladtával változik.
De alapvetően a nő az, aki a befogadó, tápláló minőséget képviseli, míg a férfi a jang energiájával a klasszikus vadászt testesíti meg, aki célokat tűz ki és követi azokat. Ránk, nőkre pedig inkább ciklikusság jellemző, az életutunkban és a szerepeinkben is.
„Amikor kisgyerekes anyuka voltam, teljesen elvesztem a sok ajánlás között.”
Olyan érdekesen és érthetően mesélsz erről a rendszerről, hogy úgy rá lehet kattanni, mint egy jó sorozatra. Hogy csinálod, mivel fogod meg a közönségedet?
Ebben nincs akkora tudatosság. Olyan szenvedélyesen érdekel, hogy valószínűleg a lelkesedésem megy át a hallgatóságra is.
Azért szerettem bele ebbe a rendszerbe, mert amikor kisgyerekes anyuka voltam, teljesen elvesztem a sok ajánlás között, akár az étkezés, akár a gyereknevelés terén. Úgy éreztem, hogy ki vagyok szolgáltatva a divatdiétáknak, meg annak, hogy mit olvasok a magazinokban.
Vágytam egy megalapozott ősi rendszerre, ami mindent a helyére tesz. Tudatosan elkezdtem keresni, mint a mesében a legkisebb királyfi, és akkor bukkantam rá a hagyományos kínai orvosláson alapuló öt elem konyhára.
Elkezdtem tanulni – Bécsben találtam ilyen iskolát -, és megnyílt számomra egy új világ. Kiderült, hogy ez nemcsak az étkezésről szól, hanem egy komplex világmagyarázó elv. Ettől úgy éreztem, hogy rend van a világban, és ennek a rendnek vagyok a része én is.
Mondasz egy példát, hogy mivel fogott meg ez a fajta gondolkodás?
Amellett, hogy rendet tett a fejemben, az tetszik még nagyon a kínaiakban, hogy képekben gondolkoznak, és nagyon bonyolult dolgokat érhetően le tudnak egyszerűsíteni. Például mint a domb hasonlat a jinre és a jangra.
„Nekem pedig az a célom, hogy ezt át lehessen fordítani pozitívra, visszaállítani az ételekhez fűződő természetes, szeretettel, hálával telt viszonyt.”
Pont ezt érzem a tanfolyamaidon is, hogy nagyon mély tudásra építkezel, de egyszerűen, érthetően magyarázol, ugyanakkor szenvedélyesen és örömmel főzöl, minden görcs nélkül.
Igen, nagyon fontos számomra az örömteliség, az életöröm – a főzésben, étkezésben is. Az egész táplálkozás mára elment egy picit túl tudományos irányba. Rengeteg információ van a neten az étkezéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatban, nagyon sok tanácsadó is van. Ez egyrészt jó, másrészt szerintem kicsit patologikus szemléletű az, hogy a glutén, a lektin, a mellékvese-kimerülés és hasonló kifejezések a mindennapjaink részeivé lettek. Azt gondolom, hogy ez a hozzáállás félelmeket és negatív attitűdöt generál az ételekkel kapcsolatban. (Természetesen az más, amikor valakinek súlyos érzékenysége van, és emiatt nem ehet bizonyos összetevőket.) Nekem pedig az a célom, hogy ezt át lehessen fordítani pozitívra, visszaállítani az ételekhez fűződő természetes, szeretettel, hálával telt viszonyt.
Hogy amikor ételt főzök, arra gondoljak, hogy most táplálni fogom a családomat, és ne attól rettegjek, hogy úristen, nem áztattam be a babot, és lektinek lesznek a főzelékben.
Ezt a pozitív hozzáállást és szeretetet képviselem – és ezt éreztem meg az 5 elem konyhában is.
Mit mondanál, dióhéjban mi az öt elem konyha lényege?
A fő törekvése az egyensúly megőrzése vagy helyreállítása. A cél az ember egészségének megőrzése, figyelembe véve az őt érő hatásokat. Mert nem mindegy, hogy ki milyen klimatikus környezetben él, milyen élethelyzetben van, vagy milyen az ízlése.
Az öt elem konyha azt kutatja, hogyan tudjuk a belső egyensúlyunkat megőrizni ebben a folyamatosan változó világban. A jin-jang egy állandóan változó, dinamikus egyensúlyt képvisel. És ezzel a szemlélettel az ételeket is ki tudjuk egyensúlyozni. Az egyensúly a kulcsszó.
A nyugati trendekben sokszor felfedezem a szélsőségességet és a kizárólagosságot. A fekete-fehér gondolkodást. A kínai gondolkozásban ezzel szemben nincs csak fekete vagy csak fehér. A jin mindig tartalmaz egy pici jangot, a jang egy pici jint.
A nyugati elgondolásokban sok a tiltás és a szélsőség. Jó példa erre a zöldturmix mánia – amikor egy nagyon hűtő, keserű ízű ételtípust kiválasztunk és nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk, pusztán azért, mert „egészséges”. Az öt elem konyha ezzel szemben mindig figyelembe veszi az egyedi, évszakos és alkati szempontokat, kibillenéseket is. Van olyan állapot, ahol a zöldturmix kifejezetten javasolt, és van, amikor ellenjavallt, mert csak rontana a helyzeten.
Melyik tanfolyamodat ajánlod annak, aki most ismerkedik ezzel a rendszerrel?
Az 5 elem konyha alapjai c. tanfolyamra folyamatosan lehet csatlakozni. Ezen az online kurzuson megtanítom ennek a gondolkodásnak és étkezésnek az alapjait – az alapanyagok hatását (mi hűt, mi melegít), a fűszerezés alapjait, az 5 elemes konyhatechnikákat…
Emellett anyukáknak ajánlom a Gyerektáplálkozás 5 elemesen c. tanfolyamot – ebben a gyerekkori egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és étkezés a téma sok-sok recepttel.
Kismamáknak, leendő nagymamáknak készítettem a Az első 40 nap – Szülés utáni regeneráció 5 elemesen tanfolyamot, ami a gyermekágyhoz, a szoptatás alatti étkezéshez, életmódhoz ad sok-sok segítséget és receptet.
