Éreztél már valaha olyat, hogy valamilyen hangos inger hatására összerándul a gyomrod, vagy esetleg bizonyos hírek hatására szokatlanul megborzongsz? Rettegsz a szomszédban folyó háborútól, pedig soha nem éltél még át hasonlót? Lehet, hogy téged is transzgenerációs traumák gyötörnek. De mi is ez pontosan, és hogyan lehet felvenni vele hatékonyan a küzdelmet? Egyáltalán szükséges küzdeni ellene? Segítek megtalálni a válaszokat!
Miért öröklődnek a félelmek a családban?
Sőt, hogyan öröklődnek? Hogyan adhatnak át valamit szüleink, nagyszüleink a génjeikkel együtt? Sokan bonyolult és misztikus válaszra számítanak, amikor a transzgenerációs emlékekről esik szó. Valamilyen fajta földöntúli jelenségre, amire aligha lehet találni ésszel felfogható választ. Pedig a magyarázat egészen logikus és ésszerű: a transzgenerációs emlékek lényege, hogy a traumát átélt személyes közvetlen utódai hasonló szorongást élnek át az adott ingerre, mint szüleik.
Hogyan lehetséges ez? Miként őrizhetünk negatív élményeket a háborúról, ha azt nem is mi éltük át? A válasz a traumát átéltek reakcióiban van. Gyakran irreális reakciót adhatnak bizonyos hangokra, eseményekre. Érzelmi kitöréseik lehetnek, vagy épp ellenkezőleg: nem ritka az érzelmi elfojtás, amely ugyan csendben zajlik, mégis kellemetlen érzelmeket szül az elszenvedőben, és környezetében is. Előfordul, hogy tilos beszélni valamiről, és a tudatos hallgatás is ugyanolyan szorongást válthat ki azokban is, akik maguk nem élték át a szörnyűségeket. Így bár nem is tudod igazán, mitől és miért félsz, mégis ugyanúgy reagálsz a hasonló hatásokra, mintha átélted volna a háborút.
Miért olyan fontosak most a háborús transzgenerációs emlékek?
Az elmúlt hetek történései mindenkit felzaklatnak. Szinte hihetetlen, hogy miként lehetséges, hogy a felvilágosult életünkben háború törjön ki. Sokak számára egy biztonságos világ képe omlott össze, és bekerültek egy bizonytalan létbe, ami rémisztő.
Azok számára különösen megterhelő ez az időszak, akik korábban a saját bőrükön tapasztalták a háború borzalmait, és tartanak attól, hogy mindezt újra át kell élniük. Hogy ki hogyan reagál erre a belső feszültségre, az egyénenként eltérő, de nem ritka, az elfojtás, vagy éppen a váratlan pánikszerű szorongás sem. Sok családban most kerültek elő az eddig elhallgatott háborús emlékek, most döbbentünk rá, mit kellett nagyszüleinknek átélni.
Mivel gyermekkorban a kicsik mintaként másolják szüleik reakcióit, így nem elképzelhetetlen, hogy azok a fiatalok, akik ilyen felnőttek körében nevelkedtek, vagy éppen nevelkednek, hasonló tüneteket produkálnak az adott ingerre, attól függetlenül, hogy ők maguk nem élték át a borzalmakat. A transzgenerációs szorongás tehát akár nem csak egy, hanem több nemzedéken át is öröklődhet.
Törd meg a körforgást, és győzd le a félelmed!
Ahhoz, hogy ne csak te, de környezeted is jobban lehessen, muszáj, hogy foglalkozz a problémával, hiszen a világ bármikor változhat, neked pedig képesnek kell ellenállónak lenned. És az sem utolsó szempont, hogy ezeket a szorongásokat ne add tovább saját gyermekednek.
Ne kezeld tabuként!
Tudom, hogy azok, akik traumát éltek át, gyakran tagadással, hallgatással próbálják távol tartani maguktól a sötét emlékeket. A beszélgetésnek azonban elképesztő gyógyító ereje van. Az első lépés az lehet, ha felismered a problémát, és nyitott vagy arra, hogy mindezt feldolgozd. A kommunikáció lehetővé teszi, hogy elnyomott félelmeid testet ölthessenek, felismerd a problémát. Ha pedig ez megtörtént, akkor a velük való megküzdés is sikeresebb lehet.
Kérj segítséget!
Nem szégyen, hogy bizonyos dolgok túlmutatnak rajtunk. Az egyik legnagyobb siker, amikor ezt felismerjük, és képesek vagyunk arra, hogy dolgozzunk a rajtunk eluralkodó érzésekkel. Ez a lépés rendkívül fontos, hogy ne csak önmagad, de gyermekeid számára is megszüntethesd a szorongást. Én is állok rendelkezésedre, segítek a stresszoldásban, a feszültség feldolgozásában.
Kérdezz bátran!
Nem csak beszélni, de kérdezni is nagyon fontos. Ha a transzgenerációs szorongás jeleit észleled gyermekeden, kérdezd róla bátran. Amint átlépsz elszenvedőből segítővé, lehetséges, hogy önmagad félelmeire is megtalálod a megoldást. Ugyanígy a saját félelmeiddel kapcsolatban is kérdezz szüleidtől, nagyszüleidtől!
Fotók: Photo by Annie Spratt, Rod Long, Jake Thacker on Unsplash.
