Miért böjtölünk? Hányféle hagyományban jelenik meg az önmegtartóztatás ezen formája? Milyen céllal kezdenek neki a különféle vallások hívői, szellemi ösvények követői? Alábbi írásunkban erre keressük a választ, persze csak nagy vonalakban – hiszen a világ hagyományainak gazdagsága e tekintetben is végtelen.

Böjt. Lemondás. Csend. És talán: áldozathozatal.
Az általam ismert valamennyi tradícióban a megtisztulás eszköze. Méghozzá első sorban nem testi, hanem szellemi gyakorlatként. Az önlegyőzés aktusa: az ösztönkésztetések legyőzéséé. Módszerei lehetnek a többi közt a táplálékról való teljes, vagy részleges lemondás, a szexualitás mellőzése, lelki gyakorlatok végzése.
Manapság az egészségmegőrzés és a gyógyulás divatos, de sokszor kétségbevont hatású részeként találkozhatunk vele. Ellenzőinél talán csak támogatói vannak többen. A választék széles: böjttáborok, nyersétkezés, léivás, gyümölcsnapok és ayurvédikus megközelítésű diéta. Azt már szervezője válogatja, kap-e szerepet, és ha igen: mekkorát a böjtölésben a spiritualitás? A fogyás, egészségmegőrzés mellett cél-e vajon a lelki megtisztulás?
Az ősi tradíciók tekintetében erre mindenképpen igen a válasz. Az alábbiakban egy – koránt sem teljes – körképet igyekszem adni a különféle hagyományok böjtjeiről.

A Nagyböjt

A Katolikus Lexikon online kiadása szerint a böjt a „mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése.”
Maga Jézus negyven napos böjttel kezdte meg tanítói tevékenységét, de Keresztelő Szent János is sokszor böjtölt.

A kereszténység a böjtöt a sátán elleni küzdelem rendkívül fontos eszközének tartja – méghozzá semmiképp nem külsődleges, magamutogató formában, hanem valódi lemondásként, imával kiegészítve.

A hagyomány szerint így tud igazán megnyílni a lélek Isten felé. A böjt megjelent legszigorúbb formájában is, mint az étkezés teljes elhagyása, manapság azonban leginkább a húsevés tilalmát, illetve bizonyos napokon az ételek és étkezések mennyiségének szabályozását jelenti.
A kereszténység egyik legjelentősebb böjtje a Húsvétot megelőző Nagyböjt, mely a farsangi időszakot követően, hamvazó szerdával kezdődik, s nagyszombatig tart. Ez a bűnbánat ideje. Szintén fontos részei az ima és a szegények megsegítése. Mára a legszigorúbb napok hamvazószerda és nagypéntek: ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén a 14 évnél idősebb hívők nem fogyasztanak húst.
A római katolikus egyház híveinél mindez jellemzően nagyobb hangsúlyt kap, de a reformátusoknál és evangélikusoknál is megjelenik.

A kereszténység egyik legjelentősebb böjtje a Húsvétot megelőző Nagyböjt.

Nagyböjt az ortodoxiában és a görög katolikusoknál

Az ortodox keresztények böjtje összetett. Első fokozat a teljes böjt, amely Nagyszombaton és áldozás előtt van érvényben. Vízen kívül sem ételt, sem italt nem szabad magunkhoz venni éjféltől kezdve. Második lépés a szigorú böjt: ekkor sem bor, sem olaj fogyasztása nem engedélyezett, kizárólag zöldség-, gyümölcs- és gabonaféléké, valamint mézé. Az olajtól való tartózkodás ugyan egyesek szerint gyakorlatilag a főtt ételektől való tartózkodás szinonimája, de általánosságban azért fogyaszthatók e napokon is olaj nélkül készült, meleg ételek. A legszigorúbb böjtöt ugyanis az ortodoxia a xirofágia („szárazevés”) fogalmával jelöli, s gyakran összekapcsolja a monofágiával (egyszeri evés): e napokon elvileg csak egyszer, délután három óra körül, és csak száraz, tehát nem főtt ételféleséget fogyasztanak azok, akik az ilyen szigorú böjtre testi- és lelki szempontból egyaránt alkalmasak.
Harmadik lépésben fogyaszthatunk bort és olajat is, halat, tejtermékeket, tojást azonban nem.
A böjti előírások különbséget tesznek a melegvérű állatok, valamint a hal fogyasztása között. A halak már fogyaszthatóak egyes időszakokban, amikor a többi húsos étel és a tejtermékek még nem.
A másodlagosan állati eredetű táplálékok – amelyek nem járnak állatok leölésével –, azaz a tejtermékek és a tojás fogyasztása jelenti az utolsó előtti lépcsőfokot. Legutoljára következik a húsfélék fogyasztása, ami már valamennyi kötöttség alól fölmentést jelent.” (https://ortodox-keresztenyseg.webnode.hu/bojt-az-ortodox-egyhazban/ Forrás: SZENT ISTVÁN ÉS SZENT HIEROTHEOSZ FÜZETEK 1., Budapest, 2004. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának kiadványa, Fordította és szerkesztette: Nacsinák Gergely András – Idézi: szimandron.hu)
A Nagyböjtnek nevezett időszak az ortodox naptárban két szakaszból áll: a Szent Negyven Napból és a Nagyhétből. A Szent Negyven Nap időszakában nem ajánlott bor és olaj fogyasztása, kivéve az első hét utáni hétvégéket. A Nagyhéten végig szigorú böjtöt tartanak, nagyszombaton az éjfélkor tartott feltámadási liturgiáig semmit sem esznek a hívők.
A görögkatolikus hagyomány az ortodox böjti szokások rendéjénél némiképp egyszerűbb ugyan, de így is jóval szigorúbb a római katolikus előírásoknál.

A görög katolkius és ortodox hagyomány böjtje szigorú. A képen a Meteorák bizánci kolostora.

Böjtök a nagyvilágban

A böjt talán valamennyi vallási és szellemi hagyománynak része. A zsidó hagyomány böjtnapjai közt találunk például két teljes, 25 órás evés- és ivástilalmat, a jom kipurt és tisá beávot, valamint négy kisebb böjtnapot, melyeken az esthajnalcsillag felkeltétől az est beálltáig sem enni, sem inni nem szabad. „Ezen felül ismertek egyéb, aktuális helyzethez köthető, személyes böjtök, például rossz álom esetére, vagy akkor, ha leejtenek egy tóratekercset.” – írja a zsido.com weboldal cikke.
A muszlimok a Ramadán időszakának negyven napját szentelik a böjtnek. Ezalatt az idő alatt napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, ivástól dohányzástól és házasélettől. Ezzel leginkább a Korán megkapásáért érzett hálájukat és elkötelezettségüket fejezik ki Allah számára, de az önmérséklet gyakorlása és az együttérzés fejlesztése is cél.
Az ekadasi hindu böjtnap, melyen a hívők a gabonák és hüvelyesek fogyasztását mellőzik – mások pedig teljes böjtöt tartanak, vagyis semmilyen élelmiszert és italt nem vesznek magukhoz. Havonta két ekadasi van, a Hold ciklusához igazítva. A lelki gyakorlat a böjt fontos részét képezi.
Buddhista böjt is létezik, méghozzá több fajta is. Legismertebb talán a nyungne, az Együttérzés Buddhájának böjtös gyakorlata, melynek során hajnaltól hajnalig nem esznek, nem élnek szexuális életet, nem isznak alkoholt, egyéb előírásokat tartanak és Csenrézi, az Együttérzés Buddhájának meditációját végzik a gyakorlók.

Az elcsendesülésnek s a böjtnek keleten is nagy hagyománya van.

És hogy mindebből számunkra mi a tanulság?

Nyilván mindannyian választhatunk, megtartjuk-e, s ha igen, milyen formában a böjtöt – akár a Húsvétot megelőző időszakban a Feltámadás örömhírére való felkészülésként, akár egyéb időszakokban. A lelki gyakorlatok végzése mindenképpen előremutató a test tehermentesítése mellett. Sőt, én ezt tartom elsődlegesnek. Ennek részei lehetnek a meditáció, a kontempláció, az ima, a jótékonykodás, az érzékek megzabolázása, s végső soron a csend – az áhítat, a felkészülés, a befogadás csendje, melyben megszülethet a valódi, belső fény.

Csillag Enikő

banner

Felhasznált irodalom és linkgyűjtemény

Böjt és Nagyböjt: http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%B6jt.html és https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyb%C3%B6jt
Alapos és szép írás a Nagyböjtről itt: https://katolikus.hu/cikk/hamvazoszerdaval-megkezdodik-a-husveti-elokeszuleti-ido-a-nagybojt-92963734
A reformátusok böjtjéről: https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/bojt-az-onvizsgalat-es-bunvallas-idoszaka/
Evangélikus böjtről: https://www.evangelikus.hu/archiv/bojt-de-hogyan
Az ortodox böjtről: https://ortodox-keresztenyseg.webnode.hu/bojt-az-ortodox-egyhazban/ és https://hesykhia.blog.hu/2012/03/12/az_orthodox_bojti_fegyelem
A görögkatolikus böjtről: https://hesykhia.blog.hu/2012/03/05/gorogkatolikus_bojti_hagyomany
A magyarországi keresztény egyházakról itt találhatsz összefoglaló szócikket: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_Magyarorsz%C3%A1gon
Zsidó böjtről: https://zsido.com/mit-eszunk-amikor-nem-eszunk-zsido-bojtok-gasztronomiaja/
Ramadánról: https://iszlam.com/az-iszlam-pillerei/ramadani-bojt
Ekadasi: https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/ekadasi.html és https://www.facebook.com/notes/2665029993773190/
Buddhizmus: https://thai.blog.hu/2015/10/27/a_buddhista_bojt_vege és https://en.wikipedia.org/wiki/Fasting_in_Buddhism valamint https://buddha-tar.hu/event/nyungne-4/


Photo by: pixabay.com