Sajnos a hűvös idő nem csak gyönyörű, színesedő erdőket hozott, hanem a náthás-köhögős vírusok is visszatértek.
Gyakran úgy érezzük, hogy a szeptemberben elinduló betegségek végeláthatatlan sora egész tavaszig kitart. Főleg azokban a családokban, ahol több gyerek van, esetleg még különböző intézményekbe is járnak, ott aztán még arra is esély van, hogy egymásnak adogassák a különböző fertőzéseket. Noha ezek a megbetegedések szerencsére többnyire ártalmatlanok, mégis nagyon kellemetlen, ha minden második héten otthon van valaki köhögéssel, orrfolyással, lázzal.
A gyereknek is rossz, mert kiesik a megszokott rutinból, adott esetben lemarad az iskolában és mindent be kell pótolnia, az Anyáknak meg pláne rossz, mert nem tudnak dolgozni, haladni a saját feladataikkal. Nem beszélve arról, hogy betegen látni a gyermekünket érzelmileg is nagyon megterhelő, bármennyire is banális az adott betegség.
Annak megállapítása, hogy egy betegség mennyire súlyos természetesen a gyermekorvos hatáskörébe tartozik. Viszont abban az esetben, ha vírusos megbetegedésről van szó és nincsen szükség gyógyszeres kezelésre, mi magunk is bevethetünk néhány házi praktikát.
Emlékszem a pandémia kezdetén, mikor kitört a pánik, néhány háziorvos felhívást intézett a betegeihez, melyben kifejezetten hangsúlyozta, hogy ne feledkezzenek el mindarról, amit már tudtak és megtapasztaltak a betegségekkel kapcsolatban, és használják ezt a tudást bölcsen, bármennyire is megváltoztak most a körülmények.
Én is arra buzdítok minden Anyukát és Apukát, hogy használja a megérzéseit és a józan eszét, szedje elő az ősöktől örökölt tudást, tippeket és ne féljen alkalmazni.
A teljesség igénye nélkül összeszedtem néhány házi praktikát, amik segítségünkre lehetnek beteg gyermekeink ápolásában:
- Láz: Bizonyított tény, hogy a nálunk rutinszerűen alkalmazott lázcsillapítás lassítja a gyógyulást. A világ több vezető orvostudományi szaklapja is leírja, hogy bár sok szülő, orvos fél attól, hogy a magas láz kárt okoz, ezek a feltételezések teljesen alaptalanok. Valójában még 40 fok feletti láz sem károsítja az agyat, tüdőt vagy szívet, nem csapódnak ki a fehérjék, nem okoz halált, a láz nem emelkedik a végtelenségig. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a láz segíti az immunrendszer hatékonyabb működését, és gátolja a kórokozók szaporodását. Kivételt képez ez alól a lázgörcs, illetve ha a gyermek olyan rosszul érzi magát, hogy az megakadályozza őt az alvásban. Ebben az esetben természetesen elengedhetetlen, hogy csökkentsük a testhőmérsékletet.
- Ágynyugalom: Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a friss levegő és a testmozgás jót tesz a gyermekünknek, egy betegség akut szakaszában leginkább pihenésre és legfőképpen alvásra van szűksége. Fontos, hogy a szobát gyakran szellőztessük, a levegőt teafaolaj párologtatásával fertőtleníthetjük is, de próbáljuk a gyermekünket az ágyban tartani. Tudom, hogy a TV nézés vagy a videojáték kézenfekvő megoldás lenne, hiszen így akár órákat is képesek egy helyben maradni, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek az idegrendszert stimulálva megzavarják a pihenést, ezzel késleltetve a gyógyulást.
Mondhatnám, hogy ilyenkor jön el a „mese-maratonok” ideje. Ha odaülünk hozzájuk és mi magunk mesélünk, az már önmagában gyógyító erejű. A jelenlétünk megnyugtató, az aggódásunkat, törődésünket fejezi ki, és még az idősebb gyerekek is szívesen veszik, ha a szülők ilyenkor felolvasnak nekik.
Természetesen tudom, hogy fizikai képtelenség egész nap az ágy szélén ülni és meséket olvasni, ezért azt javaslom, keressünk a gyermekünk korosztályának megfelelő hangos meséket. Lehet az magyar népmese, Mátyás király történetek, de akár a Harry Potter is, bármi, ami a korosztályának megfelel. Sokkal könnyebb lesz rábeszélni, hogy az ágyában maradjon, a kicsik még el is alhatnak közben. - Könnyű étrend: A tejtermékek fogyasztását a betegség ideje alatt teljesen mellőzni kell, mert nyákképzők és megakadályozzák, hogy a felgyülemlett váladék eltávozzon a légutakból, vagyis a joghurtok, túrókrémek, pudingok nem lesznek jó alternatíva. A háztartási keksz, baba piskóta és ropi csak abban az esetben jó választás, ha tényleg semmi mást nem fogad el, vagy semmi más nem marad meg benne. Amúgy nagyon csekély tápanyag tartalommal bírnak, így nem járulnak hozzá a tápanyagpótláshoz.
A könnyű, híg zöldséglevesek és a csontleves sokkal jobb döntés, mert ezzel nem csak a tápanyagok, de a folyadék pótlását is elősegítjük. Ha hasmenés vagy hányás is szerepel a repertoárban, akkor a víz- és elektrolitok pótlása a legfontosabb feladatunk. Ilyen esetben bátrabban sózhatunk (DE kizárólag természetes, nem finomított sóval pl: parajdi) ezzel nagyon fontos ásványi anyagokat pótolunk és a szomjúság érzetet is növeljük, vagyis remélhetőleg több vizet vagy teát fogad majd el.
Ha a nyers gyümölcs problémát okoz, akkor az almát, körtét akár meg is lehet párolni, így könnyebben emészthetővé válik. Általánosságban elmondható, hogy a langyos vagy meleg ételek és italok fogják elősegíteni a gyorsabb felépülést, így a hűtött termékek fogyasztását a betegség idején nem javaslom. Amit csak lehet, meg kell párolni, főzni vagy fel kell melegíteni. A főtt rizs és főtt krumpli könnyű emészthetőségük miatt szintén jó alternatíva. - Vitamin pótlás: A C- és D-vitamin olyan „szupervitaminok”, melyek pozitív hatásait meg sem kísérlem összeszedni, de annyi biztosan állítható, hogy mindkettő létfontosságú számunkra és nagyon nagy mértékben lerövidítik a betegségekből való felépülést, sőt megakadályozzák egyes szövődmények kialakulását is. Mivel a légúti betegségek megszaporodása egybecseng e két vitamin természetes formában történő bevitelének csökkenésével – ilyenkor keveset éri a bőrünket a nap és a friss, hazai gyümölcsök/zöldségek választéka is csökken -, így a pótlásuk elengedhetetlen.
A C-vitamin ún. vízben oldódó vitamin, vagyis a felesleg kiürül a vizelettel, ezért érdemes a nap folyamán több részletben elosztva, étkezéstől függetlenül bevenni, hogy a felszívódást semmi se akadályozza. Ezzel szemben a D-vitamin zsírban oldódó, vagyis a testünk képes a raktározására, viszont, ha megbetegszünk, nagyon gyorsan kiürülhetnek a tartalékaink! Az ideális felszívódás érdekében ezt inkább étkezés közben érdemes bevenni. - Tea: Ha egyetlen gyógynövényt kellene kiválasztanom a tünetek enyhítésére, akkor az a hársfavirág lenne. Gyuri bácsi szerint felveszi a versenyt a legmodernebb gyógyszerekkel is. „Amíg a patikákban kapható gyógyszerkészítmények külön használhatók a megfázás különböző tüneteire, addig a hársfatea mindegyiken egyszerre segít.” Napi 3 csészével, már egész pici kortól adható a gyerekeknek. Izzasztó hatásánál fogva lerövidíti a gyógyulási időt. Lázat és köhögést csillapít, fejfájást szüntet, ízületi fájdalmak esetén kádfürdőként, hólyaghurut esetén ülőfürdőként is hasznos.
Segítségünkre lehet még a csipkebogyó és citromfű tea, ami már 1 éves kortól, a kakukkfű tea pedig 2 éves kortól adható a gyerekeknek, valamint a szurokfű, ami étvágytalanság ellen, idegnyugtatásra, valamint immunerősítésre is jó. A teákat langyosra hűtve szükség esetén egy kevés mézzel édesíthetjük.
- Hagyma: A hagymák családjába tartozó összes faj baktérium-, vírus- és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik -szóval legyen az újhagyma, snidling, póré- vagy lilahagyma -, bármelyiket is szereti a gyermekünk, nem foghatunk mellé. Ma én mégis a vöröshagymáról szeretnék írni, mert ebből néhány óra alatt szirupot tudunk készíteni, ami nagyon hatásos torokfájás, köhögés esetén, és amit a legtöbb gyerek elfogad. Semmi más nem kell hozzá, csak 1 nagy fej egészséges vöröshagyma és kristálycukor. Nem vagyok a cukrozás híve, de a hatóanyagok kioldásának legbiztonságosabb módszere ez. Felvágjuk apróra a hagymát, beletesszük egy dunsztos üvegbe, két evőkanál cukrot szórunk rá és lezárjuk. Már 1-2 óra alatt levet fog engedni, amit kiskanállal azonnal adhatunk is a gyerekeknek. Max. 48 óráig használható fel, utána, ha szükséges, újat kell készíteni.
A hagyma héját pedig leforrázom néhány szelet gyömbérrel, és az éjszakai áztatásból visszamaradt csipkebogyó húsával, majd 15 percig áztatom, aztán megiszom, hogy én se kapjam el tőlük…?
