Az egész akkor kezdődött – mint a legtöbb történetem -, amikor otthon voltam a gyerekekkel.
Szülés után, teljesen széthullva. Záró rítus, fizikoterápia, és megannyi próbálkozás után végre megtaláltuk egymást.
Már alig volt tejem, mindenem fájt, éreztem, hogy semmi nem működik a testemben.
Ezer éve (jó, mondjuk 15) jógázom, és mindent megpróbáltam, de valami hiányzott.
És akkor megkaptam életem első shiatsu kezelését.

Nem is értettem, honnan tudta Marianne, hogy pont itt vagy ott van valami gubanc (elakadás?) a testemben.
De tudta. Aztán olyan is volt, hogy elapadt a tejem, szomorúan mentem kezelésre, és mire hazaértem, hát pólót kellett cserélni…
Azóta nincs megállás, beiratkoztam shiatsu tanfolyamra, ami röpke 3,5 éves képzés és tartósnak tűnő szerelem.
Mert kiderült, hogy nemcsak kapni, de adni jó ezt a kezelést. Az érintésnek ez a fajta tudatossága kompromisszummentesen a jelenben tart, mint egy mozgásos meditáció.

Hát én így töltődöm.

A shiatsu egy japán és kínai gyökerekkel rendelkező technika masszázstechnika. Pontnyomások, intelligens érintés, kimozgatás, húzások és ringatások teszik igazán változatossá ezt a gyógyítási formát. A kezelés ruhában történik, és paradox módon mélyebbre hat mint a ruha nélkül, bőrön végzett masszázsok. A shiatsu-gyógyászok sok éven át (Magyarországon jelenleg 3,5 év hosszú a képzés, ami mellé egyéb egészségügyi végzettség is szükséges.) tanulják a technikát, és a továbbképzések és kiegészítő képzések is nagy számban elérhetők.

A Magyar Shiatsu Társaság nyári kampányáról – amiben egészségügyi dolgozóknak biztosítunk kezeléseket – az adnijó rovatunkban megjelent cikkben olvashatsz bővebben.

Kiemelt kép: Photo by Anete Lusina from Pexels