Hogyan lehet a nyomára bukkanni a bennünk lévő gyermeki énünknek? Hogyan tudjuk a saját gyerekeink által megtalálni ezt az esetenként elveszettnek hitt, ám igen varázslatos énrészünket? Hogyan tudjuk felnőttként újra átélni a strukturálatlan idő varázsát? Erről kérdeztem a gyermeklélek szakértőjét, Szántó-Külitsné Rácz Mónikát, a Léleknevelés Gyermekközpont alapítóját.
a Léleknevelés Gyermekközpont vezetője
- A belső kreatív gyermekünk hogyan tud megjelenni, amikor kisgyerekeink vannak?
Ha kisgyermekeink vannak, a varázslat már magától megtörténik. Elég, ha figyeljük őket, és részt veszünk a játékukban. Egy gyermektől lehet a legjobban megtanulni, hogyan lehetünk játékosabbak mi magunk is. Biztos eszünkbe fog jutni, amikor még mi voltunk kicsik, és hogy mit szerettünk játszani. Milyen szerepeket akartunk eljátszani, milyen lények, hősök bőrébe bújtunk? Mire vágytunk, milyen álmaink voltak? Minden gyermek egy csoda, és bennünk is ott él egy gyermek a maga csodájával, aki csak arra vár, hogy végre kibontakozhasson.
- Hogyan tudunk tanulni a gyerekünktől jelenlétet?
Csak figyeljük meg őket! Irigylésre méltó, ahogyan önfeledten, gondtalanul tudnak belemerülni az adott tevékenységbe, bármi is legyen az. Lehet az egy wc papír guriga, egy üres doboz, egy darab fa vagy kavicsok. Ők tudják, hogy mit jelent a flow élmény. Mi csak leírtuk, megfogalmaztuk, de ők átélik nap mint nap. Ebben (is) nyugodtan vegyünk példát róluk! Bármilyen élethelyzetben alkalmazhatjuk azt, hogy megkérdezzük magunktól: mit tenne a gyermekem? Biztosak lehetünk abban, hogy nem kezdenek aggodalmaskodni, nem a lehetséges messzemenő következményeket mérlegelik, hanem tudnak a MOSTban lenni. Nem a negatívumokra koncentrálnak, hanem mindenben meglátják a játék lehetőségét. Ez tanulható. Játékból minden lehetséges. Lehet akármennyi életünk, átléphetjük fizikai korlátainkat, átváltozhatunk bármivé, képesek vagyunk bármire. Ha ezt a hozzáállást el tudjuk lesni, és alkalmazni, sokkal kiegyensúlyozottabbak lehetünk.
- Miért fontos felnőttként a strukturálatlan idő?
Ez alatt azt érted, hogy amikor felnőttként csak nézünk ki a fejünkből, majd erősen koncentrálunk, hogy mihez kezdjünk a felszabadult pár percben, netán órácskában? Ez egy kreatív, teremtő állapot.
És a gyermekeink eleve ebben az állapotban vannak, és mivel nekik eleinte nincsenek kötelességeik, könnyedén tudnak csak a „mának élni”. Adott pillanatban az adott lehetőségekkel ragadják meg. Élő fantáziavilágukban könnyedén megnyilvánul a kreatív energia. (Ezt vesszük el tőlük, ha nem hagyjuk őket unatkozni!)
Egy anya életében ez a pillanat egyrészt akkor tud bekövetkezni, ha gyermekét biztonságban tudhatja, másrészt, ha megteremti magának ennek a lehetőségét.
Ebben tudunk segíteni a Léleknevelés Gyermekközpontban, ahol nyári táboraink kialakításánál ez volt az egyik fő szempontunk: Anya nyugodt szívvel hagyhassa ott gyermekét, és abban az 5 napban maximálisan élvezhesse a megkapott strukturálatlan időt!
Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
Úgy, hogy az érzelmi intelligenciára, az elfogadó, ítéletmentes attitűdre és a szeretetteljes kapcsolatok építésére fektetünk nagyobb hangsúlyt, a szakmai minőség mellett!
Jelentkezési link: www.lelekneveles.hu/nyari-taborok
Photo by Brett Sayles from Pexels
