“Becsületesség: Mondj igazat! Minden becsületesség ebbe az egyetlen parancsolatba
sűrűsödik. Bármit teszel, ne csapd be magad és a világot! Ne rejtsd el
gondolataidat! Légy nyíltszívű! Légy őszinte! Légy elfogulatlan! Légy
egyenes! Ne ígérgess, hanem inkább mondd azt, hogy „Megteszek minden tőlem
telhetőt.” Így megmenekülsz a megbánástól, és a lelkiismeret-furdalástól”

Szvámí Sivánanda

Egész héten ezen a néhány soron gondolkodtam.

Mi az, ami nehéz nekem, ami kihívást jelent, amit a mai napig nem sikerült megvalósítani? Hol vannak hiányosságaim ezen a téren? Miért is foglalkoztat ennyire ez a téma?

Aztán arra jutottam, hogy a “Bármit teszel, ne csapd be magad” résszel kell kezdeni. Először magunkhoz kell őszintének lennünk, utána jöhet csak a “világ.” Tévedés azt hinni, hogy másokhoz őszintének lenni, másnak igazat mondani nehezebb. Szerintem egyáltalán nem! Magunkat “lecsupaszítani,” saját gondolatainkat, vágyainkat egyenesen felvállalni és elfogadni, önmagunk előtt a legnehezebb.

És igen! „Megteszek minden tőlem telhetőt.” Végül is nem ezt várjuk el mindenkitől? A szüleinktől, a párunktól, a gyerekeinktől, a munkatársainktól? Hogy tegyék meg azt, ami tőlük telik? Senkitől sem várjuk el, hogy erején felül teljesítsen, kizárólag magunktól. Akkor miért is nem elég, ha mi is megteszünk mindent, ami akkor és ott tőlünk telt?

Talán lehetnénk egy kicsit megengedőbbek magunkkal is. Persze, törekedjünk a lehető legjobbra, de néha álljunk meg egy pillanatra, és legyünk büszkék arra, amit már elértünk.


Photo by Angelique Downing from Burst