Júliusi témánk az Öröm és kreativitás. Annyira egyértelmű, szinte harapni lehet. Kiszabadulás, feltöltődés, kirándulás, kevés ruha… Ilyenkor mindig a “meztelen a vállam, itt a nyár, megmosom a hátam, itt a nyár” jut az eszembe. Ez van, öreg is vagyok, a Pa-dö-dő meg ragadós.

Azon gondolkoztam, hogy nekem mi az öröm. Ahogy figyeltem magamat, sikerült tetten érni a szemem sarkában az örömöt. A tiszta, felcsillanó örömöt.

Nekem öröm az, ha találkozunk. És öröm az, ha végre megölelhetem azokat, akiket szeretek. Amikor hosszú hónapok után látom a Nagymamámat. Amikor csak úgy üldögélünk és iszunk egy kávét valahol. Amikor végre valahára találkozhatunk a külföldön élő rokonokkal. Amikor már azt tervezzük, hova menjünk ebédelni rég nem látott barátnővel. Öröm az, amikor elmehetek táborokba, hasonló érdeklődésű emberekkel. Ha dolgozhatok élőben, masszázs közben lehorgonyozva a testemben.

Nem is tudtam, hogy ilyen sokat számít, hogy online vagy élőben tartjuk a szerkesztőségi megbeszéléseket. Számomra igazi öröm, hogy ezekkel a szuper nőkkel egy asztal körül ülhetek. Nevetünk, kitaláljuk, töprengünk, együtt vagyunk. Kívánom, hogy ez az öröm legyen legalább olyan ragadós, mint a Pa-dö-dő dal.

Photo by nappy from Pexels