Vízkereszti torta meglepetéssel

Valahogyan ünnepelnéd a Vízkeresztet, de nem tudod hogyan? Egy korábbi cikkünkben a Három Királyok ajándékáról volt szó, most pedig jöjjön a gyerekek kedvence, a Királyok Tortája.

A vízkereszti Királyok Tortája egy nagyon kedves, gyerekbarát hagyomány. Nehogy egy sima tortára gondolj! A Királyok Tortája meglepetést rejt magában! Ez a szokásunk egyenesen Franciaországból érkezett, nagyon szeretjük, mert vicces és az sem utolsó, hogy finomságot is ehetünk.

Arról van szó, hogy  sütünk egy vízkereszti tortát – a receptet egy perc és már olvashatod is – amibe elrejtünk egy apró fève-et (ejtsd: feev), azaz babszemet. Ez a kis apró babszemecske okozza majd az izgalmakat, mert akinek a tortaszeletébe kerül, azt megkoronázza az asztaltársaság, ő lesz a vízkereszti király vagy királynő. A szava parancs, az óhajai megkérdőjelezhetetlenek. Bizony ám!

Fura szokás, de honnan ered?

Meglepő módon ennek az egész vízkereszti királyválasztós tortának a története egészen a római korig nyúlik vissza. Akkoriban ugyanis december végére eső időszakban ünnepelték Szaturnália ünnepét, ahogy mi most a karácsonyt. Szaturnália ünnepén szokásban volt minden nagyobb római családnál az, hogy az uraság szerepet cserél egy szolgájával egy napra. A kiválasztás módja egy tortával történt, pont ezen a módon. A sorsolás tisztaságát még azzal is biztosították, hogy amikor elkészült a torta, a legfiatalabb jelenlévő bebújt az asztal alá és ahogy vágták a szeleteket, ő onnan kiabálta sorban, véletlenszerűen a többiek nevét. Aki nyert, azaz a tortaszeletében meglelte a baszemet, ő lett “Szaturnália hercege / hercegnője”, az “egynapos király”.

A kereszténység elterjedésével hiába tiltakoztak ellene egyes egyházi körök a szokás pogánysága végett, nagy népszerűségének köszönhetően mégis átmentődött a kereszténységbe, méghozzá a Három Királyok révén, Vízkereszt ünnepére.

Nemcsak a nép, hanem az arisztokraták is tartották továbbra is az úr-szolga játékot ehhez a vízkereszti tortához kapcsolódóan, egészen a Nagy Francia Forradalomig közkedvelt volt ez a szerepcserés játék, még a királyi udvarban is. 

A Forradalommal megpróbálták betiltani a Királyok tortáját, de nem jártak sikerrel, mert annyira szerették az emberek ezt a szokást és játékot, hogy gyakran, ha valami különleges szórakozással kívánták elkápráztatni a vendégeiket, akkor Vízkereszten kívül is sütöttek ilyen tortát az emberek.

Így maradt fenn napjainkig, évezredeket átvészelve és túlélve ez a vicces torta.

A fève-őrület

Nem vagyok egy nagy gyűjtő, de a fève-gyűjtés teljesen magával ragad engem is. Ha Franciaországban élnék, biztosan lenne fève-gyűjteményem. Bevallom, még így is áhítozom egy pár szép fève-re, mert mondanom sem kell, hogy a fève az bizony nem babból van már, hanem általában porcelánból készül. Babszem méretű apró figurák ezek, az egyszerűbbektől kezdve a míves darabokig, mindenféle fève létezik. Csak szólok, hogy átérezze mindenki ennek a jelentőségét, hogy a fève-gyűjtésnek külön neve is van: a fabofília.

Fève-sorozatok: „Körhinta”, „Tyúkok” és „Marie és Pierre Curie” – Forrás: Fabophile.fr

A fève-őrület egyébként még régebbre vezethető vissza, mint a Királyok Tortája. A babot, az embrióhoz vélték hasonlónak az egyiptomiak, az újjászületés, az élet szimbóluma volt. A görögöknél szintén az élet szimbólumaként sorsoláshoz használták a fekete és fehér babszemeket. A babokkal való sorsolást még sokáig használták egyébként is, ebben a tortában viszont az 1800-as évek végén kezdték el porcelán figurákkal lecserélni a tényleges babszemeket.

A figurák először jellemzően angyalkák voltak, vagy Kis Jézus, esetleg bárány. Később megjelentek figurasorozatok, a modern időkben még a képregényhősökről is gyártanak fève-eket. Azt hiszem igazából nincs olyan dolog, amiről ne készült volna fève.

Na de térjünk rá a tortára.

A torta maga nem más, mint egy egyszerű mandulás töltelékkel töltött levelestészta, hivatalos neve Galette des Rois, magyarul Királyok Lepénye/Tortája. Én csokis-körtés verzióban készítem, de ezek nélkül is nagyon finom.

Valahogy így:

• Előmelegítem a sütőt 220℃-ra.
• Egy csomag leveles tésztát kiterítek egy kerek tortaformában és villával megszúrkálom, hogy ne púposodjon majd sütéskor fel.
• Felolvasztok 100g 75%-os csokoládét vízgőzfürdő felett, majd rákenem a tésztára.
• Összekeverek 100g puha vajat/margarint, 100g darált mandulát és 100g cukrot, valamit 2 tojást (ezt ki is lehet hagyni) és rásimítom a csokirétegre.
• 2-3 db puhább, érettebb körtét kimagozok, elfelezek vagy negyedelek (körte méretétől függ) majd egy-egy ilyen darabot vékonyan felszeletelek és egyben belenyomom a krémbe.
• Fogom a fève-emet vagy a babszemet és szintén belenyomom a krémbe (jól le az aljára).
• Én nem szeretem a sok tésztát, ezért én így már sütöm is ki, de ha biztosra akarunk menni, hogy ne látszódjon ki a babszem (nem szokott), akkor beboríthatjuk még egy réteg leveles tésztával, majd aranybarnára sütjük 20-40 perc alatt.
• Ne felejtsünk el egy koronát keríteni, amíg sül.

Két jó tanács:

Ha ketten ünnepelnénk, inkább hívjunk vendégeket, mert a tortát annyi felé kell egyből elosztani, ahányan vagyunk, hogy valakinek biztosan a tányérjába kerüljön a fève. Nem azért, mert ne lenne finom a torta, de azért a fele sok lehet egyszerre. 

Ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor jobb, ha valaki az asztal alá bújik és onnan kiáltja, hogy kié legyen a következő szelet, mert egy felmérésből kiderült, hogy bizony a francia anyukák 68%-a csal a szeletek kiosztásakor, hogy a legkisebb gyerekhez kerüljön a királyi szelet. Ki hallott már ilyet?! Megáll az ész!

Image by jacqueline macou from Pixabay