Nálatok is beütött a befőzési láz? Vagy még sosem próbáltad, mert azt gondolod, hogy ilyet csak a nagymamák csinálnak otthonkában? Hát nem igazán. 🙂
Az augusztus a BŐSÉG ideje a természetben, lassan minden beérik, amit egész évben gondoztunk és vártunk. A piacok és boltok polcai roskadoznak a hazai gyümölcsöktől, zöldségektől. Nem is tudjuk, mit vegyünk vagy készítsünk aznap, de egy biztos, valami mást, mint télen. Ilyenkor megjön a kedvünk a kísérletezéshez is, talán kipróbálunk néhány új receptet vagy egy másik konyha titokzatos fogásait. Vállalkozóbb kedvűek vagyunk, mint úgy általában.
Ez a fajta bőség, arra ösztönöz minket, hogy mindent próbáljuk valami módon tartósítani, üvegbe zárni, megszárítani, lefagyasztani és eltenni a „szűkösebb” időkre. Persze a mai ember már másképp áll ehhez, mint a nagyszüleink vagy az ő szüleik, ahol egy család jóléte múlott azon, milyen lesz az éves termés, sikerül-e időben betakarítani és feldolgozni, tartósítani és a kamrába halmozni mindent, ami csak volt.
Mi meg fogjuk a kosarunkat, elmegyünk a boltba és az év bármelyik napján gyakorlatilag bármit beszerezhetünk, amit csak szeretnénk. Mennyivel egyszerűbb, mint 40 fokban a lekváros fazék fölött izzadni órákon át, vagy sírni a hagyma aprítása közben, hogy legyen egy kis házi lecsónk télen is. Akkor mégis mire ez a felhajtás?
Egyszerű a képlet. Az nem olyan! Hiába forgatod a szemed, tényleg nem. Persze, meg lehet venni készen, de akkor miért van, hogy a Nagyi lekvárja, a Dédi cseresznye kompótja, Apukám lecsója vagy Anyukám csalamádéja sokkal finomabb, mint bármelyik másik? Ugye, hogy nálatok is így van?
Mert, abban nem csak barack, cseresznye vagy uborka van, hanem gondoskodás is. A szándék, hogy a családnak jó legyen, hogy mindene meglegyen, amire csak szüksége lehet. Annak a csepp gondoskodásnak, törődésnek, jó szándéknak és szeretetnek íze van. Azt nem egy ipari aprító, vagy keverő tál készítette, hanem egy gyakorlott kéz, ami kifejezetten nektek készíti el a finomságokat.
És ugyan ez a csoda megtörténik akkor is, Te teszed üvegbe. Lehet, hogy az csak pár szem barack, egy csokor szárított fűszernövény, vagy fagyasztott gyümölcsleves a maradék eperből, de akkor is a tiéd. És a legjobb az egészben, hogy nem egy nagy ördöngösség. Ha van, akitől ellesheted, megkérdezheted a praktikákat, az a tuti, de ha nincs, az sem baj. Ma már nincs olyan, amit a neten ne találnál meg. Még otthonkás, befőző nagymamákra is rátalálhatsz, akik segítenek neked, de mi is adunk majd néhány tippet ebben a hónapban. Én például Apukám isteni lecsójával készülök!
Jó kísérletezgetést a hónapra! Csak bátran! ?
Fotó: Andi
