Már ősidők óta tudjuk, hogy a tánc örömet és felszabadultság érzést okoz. Segít elfelejteni a gondjainkat, a teendőink hosszú listáját, a fájdalmainkat, veszteségeinket… Tiszta, hamisíthatatlan öröm érzését hozza el, ha képesek vagyunk átadni magunkat neki. Ha tudatosan hátra lépünk az egóval, és csak engedjük, hogy megtörténjen. Ahhoz, hogy mindezt tudjuk, nem kellenek laboratóriumi kísérletek, de egy valami kell hozzá.
Ki kell próbálni!
Szerintem a legfontosabb összetevő a ZENE. Na, nem akármilyen zene, hanem olyan, amitől dobolni kezdesz a lábaddal, csettintgetni az ujjaiddal, rázni a fejedet vagy még inkább a csípődet. Ami nem hagy nyugton ülni. Érzed, hogy meg kell mozdulnod rá. Na, az a tiéd! Nem számít, milyen stílus vagy irányzat, csak a Tiéd legyen. Ha ez megvan, akkor már nincs más dolgod, csak átadni magad az élvezeteknek…
Ja, igen! Most jön az a rész, hogy nem tudsz táncolni! Meg fogsz lepődni; nem is kell tudnod, anélkül is élvezni fogod. Próbáld csak ki!
Örökké hálás leszek a mestereimnek, akik valaha tanítottak, és külön köszönöm Anitának, aki segített újra felfedezni a tánc örömét. Számomra minden egyes alkalom valami nagyon fontosat hoz el, amivel szerintem minden egyes embernek dolga van itt a földön, és ez nem más, mint a jelenlét! A „MOST-ban” lenni, megélni a pillanatot, és nem csak „átrohanni” rajta.
Nem a múltban, nem a jövőben, a jelenben!
Nem véletlenül ez az egyik kedvenc idézetem:
Kedvcsinálónak pedig egy örök nyári sláger…
Photo by Andi