Balogh Emesével, a Colorful Style tulajdonosával beszélgettünk arról, honnan ered a színtípus-elmélet és miért lenne jó mindenkinek megismerkedni vele.
Mesélj nekünk a színtípus-elméletről! Mikor kezdtek az emberek ezzel foglalkozni?
Élt egy festőművész a múlt századi Németországban, Johannes Itten. A Bauhaus kiemelkedő képviselője volt, és a többi közt egy festőiskolában tanított növendékeket.
Johannes Itten művei 1916-1922
Ő figyelt fel először arra, hogy a hasonló külső színadottságú emberek hasonló színekkel dolgoztak festés közben. Tanulmányozni kezdte, hogy ez vajon a véletlennek volt köszönhető, vagy valamiféle törvényszerűség működteti. Hosszú időn keresztül vizsgálta ezt, míg végül arra jutott, hogy nagy fokú összefüggés van egy ember által szívesen használt színek és a saját színei között.
Azt is megállapította, hogy ez könnyen összefoglalható egy rendszerbe, ami maga az évszak-színtípus rendszer. Nagyon találó és beszédes ötlet volt a színtípusokat az évszakokról elnevezni, mert ezekről könnyen tudunk asszociálni a típus színeire és hangulatára.
A négy fő színtípus:
- ŐSZ: Az ősz színeit láthatod például, ha ősszel bemész az erdőbe: barnák, khakizöldek, mustársárgák, a bordó melegebb, fáradtabb árnyalatai, az okkerek.
- TAVASZ: Ha a tavaszra gondolunk, akkor az éledő természet színei jutnak eszünkbe: fűzöld, meleg élénk rügyszínek, élénk, meleg színű virágok. Ezek mind üde, harapnivaló színek.
- NYÁR: A nyári színeket úgy tudjuk elképzelni, mint egy három hetes kánikula után, amikor a nap már mindent kiszívott: fakó, pasztell, lágy, világos árnyalatok.
- TÉL: A tél színeit úgy idézheted fel, hogy elképzeled, amint szikrázó napsütésben, ragyogó kék ég alatt az emberek élénk színű ruhákban síelnek a ragyogó fehér havon. Minden nagyon kontrasztos és csillogós.
Elkezdték használni ezt a négy csoportot és nagyon jól el tudták helyezni az embereket ezek valamelyikébe.
Tehát teljesen egzakt módon besorolhatók vagyunk ezekbe a színkategóriákba?
Először ezt a négy csoportot használták és ebbe a négybe rakosgatták be az embereket. A használat során azonban megfigyelték, hogy ezeket tovább lehetne bontani alcsoportokra. Kiderült, hogy egy-egy csapatban ugyan mindig a csoport színkupacából tudtak színeket válogatni, ám egyiknek mindig inkább a sötét színek, egy másiknak pedig inkább az élénk színek álltak jól. Tehát az évszakon belül is voltak még tipikus különbségek.
Így mind a négy fő csoportnak lett három-három altípusa: összesen tizenkét típus. Ebbe a tizenkettőbe már valóban besorolható minden ember, átfedés nélkül.
Hogyan kezdték ezt először használni az öltözködésben? Azt mondod egy festőművész fedezte fel – hogy lett ebből öltözködési támpont?
Az volt a kezdeti indíttatás, hogy megtalálják azokat a színeket, amelyek egy-egy ember típusos színei, mert ha ezek veszik körül (minden tekintetben), az kölcsönzi számára a legnagyobb harmóniát.
A színharmónia amúgy a fizika törvényszerűségein, a fénytörésen alapszik. Az öltözködés szempontjából a fény, ahogy rávetül a mellkasunkon viselt színre, azon megtörve az arcunkra vetül. Előidéz az arcunkon olyan változásokat, amelyek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Lehetünk általuk sápadtabbak, nyúzottabbak, öregebbek, vagy éppen ezek ellentétei: kaphatunk derűs, fiatalosabb, kipihentebb külsőt. Ha én például, aki egy élénk típusba tartozom, egy pasztell színt veszek fel, az nagyon tud sápasztani. Ha azonban élénk színeket viselek, az felderíti az arcomat. Az lesz harmonikus velem.
Pont ilyen gyakorlatias módon állapítom meg a vendégeim színtípusát: egy tükör előtt, hogy az ügyfél is lássa, különböző színű kendőket helyezek a mellkasára és a tükörben figyeljük az arcára tett hatást. Nagyon jól megfigyelhetők az arcon ezek a fénytörési változások.
A felismerés lényege, hogy festés közben az emberek ösztönösen saját színeiket választották. Hogy-hogy ma ebben hibázunk? Miért nem tudjuk ösztönösen a nekünk jól álló ruhákat kiválasztani?
Ez azért van, mert nagyon sok hatás ér bennünket a színekkel kapcsolatban. Onnantól kezdve, hogy gyerekkorunkban az anyukánk milyen színű ruhákat adott ránk, mik az aktuális divatszínek és mit lehet a boltokban kapni, minden folyamatosan hatással van ránk.
Minden évben vannak trendszínek, amit a ruhagyártók figyelnek és nagyrészt ezeket a színű ruhákat készítik. Pár éve a korall volt az év színe, boldog-boldogtalan viselte is. Hiszen a szemnek kifejezetten kellemes, de sokaknak nem áll jól.
Azt mondod, hogy még az adott évszak és annak hangulata is elviszi egy kicsit az embert a színválasztásban?
Igen, ez is nagyon tipikus színválasztási hiba. Ősszel ráadásul az összes fast fashion boltban őszi színű, barna, bézs, khaki, mustár ruhákat lehet vásárolni. Ez ilyenkor közel is áll a szívünkhöz, így még könnyebb abba az irányba mozdulnunk.
Ott vannak még a barátaink és ismerőseink is, akiken jobban látjuk a nekik jól álló színeket, mint magunkon. Így az is előfordulhat, hogy veszünk magunknak egy pulcsit, hiszen a barátunknak rendkívül jól állt. De nekünk esetleg nem lesz előnyös.
Vigyünk akkor mindig egy barátot magunkkal vásárolni, hogy lásson valaki kívülről?
Inkább azt mondanám, hogy ismerjük meg a színtípusunkat.
A színtípus nem változik az élet során. Megismerése olyan beruházás, ami két ruha árából megvan. Tegyük a szívünkre a kezünket és számoljuk meg, hány olyan darab lóg a szekrényünkben, amit nagyon jó ötletnek tűnt megvenni, de aztán csak hányódik, mert nem áll jól. Valószínűleg sokkal több, mint kettő.
Ami még jó a tanácsadásban, hogy nem csak a ruházatra, hanem a szemüvegre, rúzsra, ékszerekre, hajszínre, sminkre is alkalmazni tudjuk a színtípusunkkal kapcsolatban megszerzett tudásunkat.
Mit tegyünk, ha elmegyünk egy színtanácsadásra és kiderül, hogy rengeteg előnytelen színű ruhánk van?
Az a jó hír, hogy mivel az arcunkon váltják ki ezek a fénytörések a hatásukat, amit deréktól lefelé hordunk, az igazából mindegy. Nyugodtan tovább hordhatjuk az arctól távol ezeket a színeket, hiszen leginkább az arcunkhoz, mellkasunkhoz közel eső színeket kell helyesen megválogatnunk.
Nyilvánvalóan, ha valaki teljes egészében a színtípusának megfelelően van felöltözve, és a szekrényében csak ennek megfelelő árnyalatok vannak, annak az a nagyon nagy előnye, hogy adott típuson belül minden szín illik egymáshoz. Szinte vakon tudunk kiemelni ruhákat a szekrényéből, biztosak lehetünk benne, hogy minden mindennel csodásan passzol.
De nagyon vagány összeállításokat hozhatunk létre komplementer vagy analóg színpárokból is, amelyek nagy valószínűséggel különböző típusokba fognak tartozni.
Mondok egy példát. Vagány színösszeállítás a narancs a pinkkel. Egy tavasz típus felülre felvehet egy élénk narancssárgát, alulra pedig egy pink nadrágot, ami bár a tél típus színe, így egy nagyon látványos összeállítást tud létrehozni.
A négy fő típusba be tudjuk magunkat sorolni egyedileg is?
Nem feltétlen. Vannak nagyon tipikus személyek, akik távolról is könnyen beilleszthetők egyik vagy másik típusba, de az emberek nagy többségére ez nem igaz.
A nüanszok nagyon sokat számítanak. Aki járt már ilyen tanácsadáson és látta, hogy egy-egy kendő milyen hatást tud kiváltani az arcon, az tudja, hogy sokszor apró különbségek billentik el a serpenyő nyelvét erre, vagy arra.
Én azt mondom, nagyon sok felesleges kiadástól tudjuk megkímélni magunkat, ha szakembert bízunk meg ezzel.
Te nagyon jó ízlésű nőnek tűnsz. A megjelenésed már azelőtt ennyire kifinomult volt, hogy elkezdtél volna ezzel foglalkozni?
Köszönöm a bókot. Mindig igyekeztem csinosan öltözködni és figyelni a divatot. Törekedtem a trendekből csak azt kivenni, ami valóban jól állt, de a ruhatáram 180 fokos fordulatot vett a színek tekintetében. Régebben nem igazán mertem színeket hordani. Úgy voltam vele, ahogy nagyon sok nőtársam: igyekeztem a biztonsági színekkel mozogni. Fekete, bézs, szürke, esetleg türkizkék. Ha most megnéznétek a ruhatáramat, szürke egyáltalán nincs benne, néhány bézs van, és télre egy-két fekete, de van rengeteg szín.
Színesedett az öltözködésed, vagy biztosabban választod ki a jó színeket?
Mindkettő. Ráadásul ez a folyamat oda-vissza hat, mert ezt mások is észreveszik ám! Annyi dicséretet kaptam, hogy “Ó, ez a szín de jól áll neked!”, hogy ettől még jobban megjött a kedvem a színes öltözködéshez.
Tudom, hogy ez a színelmélet az arc körüli színekre korlátozódik, de vajon az otthonod, az életed is színesedett ez által? Tehát más élmény lett például, ha a virágboltba bemész vagy függönyt választasz?
Igen! Sokkal színesebben és mintásabban élek azóta. Sokkal hamarabb nyúlok egy színes tárgyhoz, ez az otthonomon is látszik.
A divatban, az üzletekben, az éves divatszínekben miért nem veszik jobban figyelembe az évszaktípus elméletet? Miért nincsenek színtípusok szerint felosztott boltok és miért csak egy trendszín van minden évben?
Nem annyira elterjedt talán. Ha bemész egy átlag divatáru boltba, az eladó nem fogja tudni, miről beszélsz. De magyar tervezők üzleteiben már előfordul, hogy ismerik és alkalmazzák a kollekciók tervezésekor a színtípus-elméletet.
A trendszíneket pedig a Pantone cég hirdeti ki évente két alkalommal. Ezek megállapításánál nagyon komoly kutatást végeznek az autóvásárlások színstatisztikáitól kezdve a lakberendezési színirányokig. Minden időszakban tizenkét trendszínt adnak meg, ebből csak egyet emelnek ki, amelyről erőteljesebben kommunikálnak: ezt nevezik az év színének. Ez most a Very peri, ami egy halványabb lila árnyalat (a nyár típusok sajátja), korábban volt a Living coral (a tavaszok számára volt hasznosítható) vagy a Classic Blue (ez pedig a teleknek kedvezett).
Sorozatunkat hamarosan a tavasz típus részletes bemutatásával folytatjuk.
Photo by David Bartus, Pixabay, Nathan Cowley, Andrea Piacquadio, Ksenia Chernaya, Alexandra Maria, Ron Lach by Pexels.