Amikor kicsúszik a lábunk alól a talaj, összedőlnek az addig biztosnak hitt keretek, azt se tudjuk, hogy mi történik, hol áll a fejünk, akkor fontos igazán tudatosan, lépésről lépésre visszatalálni a középpontunkba. Lássuk, holisztikusan gondolkozva mi mindent tehetünk ezért!

Hol is tartunk? Milyen állapotból indulunk?

Levertség. Düh. Harag. Kétségbeesés. Szorongás. Segíteni akarás. Közöny. Tagadás. …

Mindenki másképp reagál a háború hírére. Mélyen fekvő traumáink aktiválódnak egy pillanat alatt, egyéni, családi és kollektív szinten is.
Minden erős érzelem, hirtelen hangulat és irracionális viselkedés megjelenhet, akár teljesen váratlan helyzetben. Igen, a tudatalattink most a felszínen tombol, nem csoda, ha széthullást, irányvesztést vagy belső talajvesztést tapasztalunk.

Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan tudunk egyéni szinten regenerálódni a holisztikus szemlélet szerint?

Úgy, hogy visszaállítjuk a szétzilálódott kapcsolódásainkat az éggel, a földdel és egymással.
Hogy kell ezt elképzelni? Olyan, mintha egy függőleges és egy vízszintes tengely mentén lennénk bekötve a világba.

Alattunk a föld, a Földanyánk. Felettünk az Ég. A vízszintes tengely mentén pedig egymáshoz kapcsolódunk.
Ez van akkor, amikor a helyünkön vagyunk. Akkor tudjuk, hogy megtart a föld, biztonságban érezzük magunkat. Otthon vagyunk az életünben, és a felső vezérlés, az égi összeköttetés is működik. Halljuk a felsőbb üzeneteket, és le is tudjuk hozni a földre… Egymáshoz is kapcsolódunk, együttérzéssel, megtartással, törődéssel. Nekünk anyáknak ez különösen fontos feladatunk, mert sok évig mi jelentjük a gyerekeink életében a földet.

Amikor minden borul…

Egy háborús helyzet minden szinten megrázza az embert. Elég szembesülni azzal, hogy anyák hagyják el az otthonukat gyerekeikkel a karjukban, és az egész egyensúlyi helyzet fel tud borulni. Eltűnik a föld, a biztonságérzetünk meginoghat. És megszakadhat az égi kapcsolat is, mert nehéz megőrizni a hitet ilyenkor. És az ösztönös önfentartó viselkedés léphet az empatikus helyére, akarva akaratlan bekapcsolnak a legmélyebben fekvő ösztönkésztetéseink.

A tengelyeink: kapcsolódunk éghez, földhöz és egymáshoz

Hogy lehet ebben ép ésszel megmaradni?

Tudatosan. Ha rájövünk, hogy mi minden történik ilyenkor, már egy nagyot léptünk a megoldás felé. És aztán lépésről lépésre. Vissza kell állítani a kapcsolatot a Földdel, az Éggel és az embertársainkkal. Ez egy jó sorrend is lehet. Mint amikor a (lelki vagy fizikai) padlóról feltápászkodunk és elkezdjük megkeresni a talajt, majd a fentet, és végül körbenézünk, hogy mi történik körülöttünk.

Földet a talpunk alá

Ahhoz hogy rendeződni tudjunk, meg kell újra találni a talajt a lábunk alatt. Szó szerint és képletesen is. Stabilitást, erőt, biztonságot. Vissza kell találunk a testünkbe, és fel kell vennünk a kapcsolatot a földdel.

Néhány pont, ami mentén elindulhatunk:

  • Megfelelő módon táplálnunk kell magunkat. Földelő és melegítő ételekre van szüksége a testünknek és lelkünknek. Fogyasszunk gyökérzöldségeket, rizst, olajokat, ghít. Jó, ha kerüljük a száraz és szárító hatású ételeket, a hideg, fagyasztott és gyorsételeket. Sajnos így kiesik a kávé és a keksz is. De figyeld meg, egy meleg tejberizs például sokkal nagyobb békét hoz majd, mint egy futtában bekapott nápolyi…
    Kifejezetten a gyökércsakrát támogató étel ez a Curry és tökéletes választás ilyenkor minden meleg krémleves is.
  • Még mindig az ételeknél maradva: ha meg tudjuk oldani, fogyasszunk meleg reggelit minden nap. Ha némi tojásétel és kása után kifogyna az ötlettár, nem kell kétségbe esni. Kicsi Vú könyve szerintem benne kellene hogy legyen az alap 10 szakácskönyvben mindenkinél.
  • Fix pontok a napokban. A bizonytalanságot biztos pontokkal lehet kompenzálni. Legyen reggel és este is egy-egy fix rítusod. Ez lehet mozgás, csend, légzés, hálaadás, ima, meseolvasás, bármi, ami Téged középpontba hoz. A lényeg, hogy minden reggel és este szánj erre időt.
  • Szükség van a földdel való közvetlen kapcsolatra, ezért menjünk a természetbe. Ez lehet túra, séta, kertészkedés, erdőfürdőzés, mamutfenyők meglátogatása…
  • Töltsünk minél több időt állatokkal. Segítenek visszatalálni a földre.
  • Térjünk vissza a testünkbe. Sokszor a figyelmünk szerteszét kószál, és alig vagyunk tudatosak a jól összerakott testünk felől. Ebben a masszázs és a mozgás is segíteni fog.
  • Válassz olyan mozgásformát, ahol figyelned kell a stabiltásra. A csontjaidra és az izmaidra. Ha jógázol, használd a LAM mantrát, gyakorolj statikusan, és építsd be a földüdvözlet gyakorlatsort a reggeli vagy esti rutinodba. Különösen szerencsés ilyenkor az Iyengar jóga gyakorlása, mert ott nincs mese, mindenképpen tudnod kell, hova lépsz, melyik testrészed mit csinál.
földelés
A talpunk alatt érezhetjük, hogy megtart a Föld

Eget, hitet, reményt

Nem mindig könnyű hinni az isteni gondviselésben. Onnan lehet tudni, hogy nem kapcsolódunk felfelé, hogy igazán elveszettnek érezzük magunkat. Ide is vissza kell találnunk ahhoz, hogy tengelyünkbe kerüljünk. Hogy mi kapcsol felfelé? Az ima, a hit, a mantra, a meditáció.
Saját magunkat és szűkebb-tágabb környezetünket is újra tudjuk hangolni, ha nem lefelé, hanem felfelé hangolódunk. És ezt rögtön könnyebb úgy, ha közösségben végezzük. Az imaláncok, a közös meditációk, a különböző helyeken, de egyszerre végzett gyakorlások ereje óriási. Nem kell elhinned, próbáld ki.

Néhány gyakorlási lehetőség, hogy legyen min elindulnod:

  • Veres Mónika tavaszi Csillagtitkok előadása:

  • Gyógyító, védelmező Tara mantra:

Indulj, mozdulj, tegyél

Amikor a függőleges tengely már újra a helyén van, a középpontunkat is könnyebb megtalálnunk. Innen a transzformáció ereje fog tudni elindítani bennünket, hogy elinduljunk, kapcsolódjunk, tegyünk magunkért és másokért. A segítségnyújtás nagyon egyedi, mindenki másban jó. Van, aki a határra megy, van, aki a pályaudvarra. Van, aki összegyűjti, amire szükség van, legyen az hordozó, babakocsi, takaró vagy bármi más.
Van, aki az otthonát osztja meg másokkal, és van, aki pár nap alatt menedék adó- és kereső oldalt fejleszt. Van, aki abban próbál segíteni, hogy feldolgozhassuk a jelen helyzetet, és tudjunk róla beszélni a gyerekeinkkel is.

Minden lépés fontos és értékes. Nem verseny, nem szelfiparádé, hanem egy olyan viselkedésforma, ami emberekké tesz bennünket.

Szívben, erőben, együtt

Ha visszataláltunk a középpontunkhoz, minden nap újra és újra meg kell erősíteni ezt a kapcsolatot. Ha máskor nem is, de reggel és este legyen egy perc, amíg tudatosítod a talpad alatt a Földet, ami tart, fölötted az Eget, ami betakar, és körülötted a szintén küzdő, eleső és felkelő embertársadat. Így magadat, a családodat és a környezetedet is könnyebben helyén tartod. Vagy nem is igazán tartod, csak hagyod, hogy a tengelyek mentén megtartson valami nálunk sokkal nagyobb erő.

Békét, egységet és harmóniát kívánok magunknak! ♥♥♥


Tengelyek grafika: Canva, Photo by PNW Production from Pexels, Kiemelt kép: Photo by Polina Kovaleva from Pexels