A XXI. Századi Roma Nők Egyesületének elnökével, Makula Rékával beszélgettünk az egyesületük által kiadott izgalmas könyvekről és a roma kultúra misztikus oldaláról.

[Ez a cikk a MotherNature – Anyatermészet Egyesület ukrán pályázatára készülő cikksorozat egyik írása. A sorozat péntekenként folytatódik.]

Az egyesületetek gondozásában, hatalmas kutatómunka eredményeképpen megjelent két nagyon izgalmas könyv: A Bestiarium Ciganorum, ami egy igazi Harry Potteres hangulatú, a roma folklór varázslényeiről szóló enciklopédia, valamint a Herbarium Ciganorum, ami a roma kultúra növényeinek történeteiről és azok egészségtámogató, vagy egyéb hiedelmes felhasználásáról szól. Mindkét kötet rendkívül olvasmányos, letehetetlen, gyönyörű könyv. Hogy jött ezeknek a könyveknek az ötlete?

2018 körül volt itt Nyíregyházán egy könyvbemutató és kiállítás, ahol találkoztunk Scholtz Róbert Gergely régész-történésszel. Mi is meghívott vendégként vettünk részt ezen a háborús történeti kiállításon, ahol felfigyeltünk arra, hogy a fényképeken tipikus roma kinézetű emberek láthatók. Kiderült, hogy nem tévedtünk. Róberttel beszélgetve ekkor jött az ötlet, hogy készítsünk együtt könyveket a roma kultúráról.

Nekem nagyon tetszett az ötlet, mert azt éreztem, hogy ezekkel a könyvekkel tényleg valami maradandót alkothatnánk.

XXI. Századi Roma Nők Egyesülete által kiadott könyvek

Mikor jelentek meg a könyveitek?

2019-ben jelent meg az első, a háborús történeti könyvünk, a Roma Nők a Nagy Háborúban címmel. Innen nem volt megállás! 2020-ban megjelent a Bestiarium, – ami a romaság által megemlített legendás lényekről szól – és 2021-ben a Herbarium Ciganorum, ami egy roma kultúrájú növénylexikon. 

Amikor megjelentek ezek a könyvek, akkor annyira, de annyira büszke voltam, mint egy anya az újszülött gyermekére. Ezek száz év múlva is itt lesznek, amikor már sem én, és lehet, hogy az egyesület sem lesz.

Hogy zajlott a könyvek megalkotásának a folyamata? Rengeteg anyagot kellett hozzájuk begyűjtenetek! Nem is gondolnám, hogy van egy egész könyvnyi varázslény a roma hagyományban, pedig de bizony, hogy van!

Nekem gyerekkoromból rengeteg ilyen emlékem van. A régi hiedelmek, a tündérekről, egyéb lényekről szóló legendák teljesen átszőtték az életünket, de például ijesztgettek a mumussal is. Ezek a történetek korábban anyákról lányaikra szálltak. Olvasni ugyan nem tudtak, de a hiedelmek szájról szájra terjedtek.

Mi úgy gyűjtöttük be a történeteket, hogy lementünk a telepre és hallgattuk az időseket. Mivel a romák hamar halnak – már 50-55 évesen, már alig találni idős embert, aki még tud mesélni. Még éppen időben kezdtük őket kifaggatni. Róbert pedig már régóta foglalkozik a cigánysággal, ő Debrecenben és környékén végzett gyűjtést. Rengeteg kapcsolata van több múzeummal és onnan is szereztünk anyagokat.

Az az érzésem, hogy az utolsó pillanatban kezdtétek a gyűjtést.

A roma misztériumok, a legendás lények és növények korábban a cigányok hétköznapjainak elválaszthatatlan részei voltak. Emlékszem, hogy belépek a házba és nagyanyám fekszik az ágyon egy nagy káposztalevéllel a fején. Később tudtam meg, hogy a káposztalevél milyen jó a fejfájásra. Nagyanyám sose ült buszra, hetven akárhány éves koráig élt, végig gyalog járt. Nagyon hitt a gyógynövényekben. Ahogy így jött-ment és látott például kamillavirágot, akkor azt begyűjtötte, hazavitte, kiszárította. Ismerte a gyógynövényeket és tudta, hogy mire jók.

Herbarium Ciganorum

Volt egy félelmetes történet, amit mesélt, hogy régen a cigánytelepen volt egy legendásan nagy verekedés, amiben balta is játszott. Ebben a nagy verekedésben az ő nagyanyjának valaki levágta a kisujját. Nem lehetett tudni, hogy ki volt az. Reggel felkelt a nagyanyja, fogott picike kis békákat, és elkezdte bevarrni a békák szemét, miközben cigányul átkozódott, hogy, aki levágta az ő kisujját, az vakuljon meg. Úgy mesélte, hogy csak éhgyomorra hatásos ez a varázslat. Másnap reggelre megvakult az illető. Nem tudom igaz vagy sem, de mi mindenesetre gyerekként borzongva hallgattuk az ilyen történeteket.

Nagyon sok állathoz kapcsolódott egy vagy több ilyen hiedelem, például a fekete macskához, a kígyókhoz, különféle madarakhoz, vagy a háromszínű macskához, aki, nem tudom, tudtátok-e, de szerencsét hoz.

A másik nagyanyám jóslásból élt, gazdag zsidó asszonyokhoz ment jósolni. Ez egy foglalkozás volt akkoriban. Még vándorló életmódot éltek a romák, az erdő volt az otthonuk. Ebből kifolyólag nagyon tisztelték a növényeket, állatokat, hiszen együtt éltek a természettel. Nagyon sok növényről tudták, hogy mi mire való. Az én nagyanyáimat például nemigen látta orvos.

Emiatt is van, hogy a cigány emberek nemigen szeretnek orvoshoz járni. Sokkal inkább gyógyfüvekkel kúráljuk ki magunkat.

Hogy látod, ez a mai napig így van, hogy a roma családokban előszeretettel alkalmaznak népi, természetes gyógymódokat?

Az én generációm és a tőlem fiatalabbak már nem. Az édesapámék generációja még igen. Apámat a mai napig nem lehet rávenni arra, hogy bevegyen egy gyógyszert. Az idősebbek úgy gondolják, hogy a gyógyszer sokkal károsabb.

Miért kopott ki a növényismeret szerinted?

Nem csak ez kopott ki. Nemrégiben vendégek voltak nálunk Szlovéniából és ugye a cigány nyelv a világon egy. A nagynénémet hívtam, hogy beszélgessen a vendégekkel, és Ő, aki minden nap használta anno a cigány nyelvet, ma már alig tudott megszólalni. Nincsen, aki a cigány nyelvet beszéli.

Az öltözködési szokások is megváltoztak. Az erőszakos integráció hátulütője az, hogy elveszítjük az identitásunkat.

Pont ezért is értékesek a könyveitek, mert a nem romák is sokat tanulhatnak általa a roma kultúráról. Ha jól értjük egymást, akkor jobban is tudjuk segíteni, támogatni egymást.

Nagyon sok olyan roma szokás van, ami kihalóban van már. Emlékszem, hogy Nagyanyám volt a telepen a legidősebb, és amikor született egy pici baba, vitték hozzá, hogy áldja meg. Ma már ezt senki nem tudja, hogyan kell csinálni. Volt olyan szokás is, hogy piros szalagot kötöttek a pici babák csuklójára, hogy szemmel ne verjék. Nem tudják sokan azt sem, hogy a babák fürdővizét nem szokás kiönteni, mert akkor kiöntenék vele a gyerek álmát. Sok szociális munkás ezt nem tudja, azt hiszi, hanyagságból van még reggel ott a fürdővíz. Jó lenne, ha azok a segítők, akik kiérkeznek a roma telepekre, ezekkel a szokásokkal tisztában lennének.

Hogyan fér meg egymással a roma kultúrában a mély istenfélő vallásosság és a babonák világa?

Bestiarium Ciganorum

Szeptemberben szokott lenni a nagy cigánybúcsú Máriapócson. Máriapócsra, a nagy búcsúba minden cigány szeretne eljutni egyszer az életében. Nagy legendája van. Egyszer szerveztem is egy kirándulást a telepen élő idősebbeknek.

Úgy tartja a legenda, hogy egy ártatlanul elítélt rabról Máriapócson magától leesett a bilincs, sokan mások pedig csodás módon meggyógyultak ott.

Mi cigányok mélyen vallásosak vagyunk, és emellett nagyon hiszünk az ilyen legendákban, és nagyon hiszünk az álmokban is, hogy az előre megmutatja, hogy mi fog velünk történni. Egyszerre hiszünk a babonákban és Istenben.

Ezek a legendák alakították a szokásainkat, például azt is, hogy a lányok hogyan viseljék a hajukat. Amíg hajadon volt valaki, addig kibontva hordta a haját, ha már egy éjszakát eltöltött egy férfival, akkor onnantól már férjezettnek tekintette a közösség, és onnantól kontyot kellett viseljen. Összességében a nők sokkal kevesebb lehetőséggel és joggal rendelkeztek, mint a férfiak, ma már nem ennyire szigorúak szerencsére ezek a szabályok.

Ma már inkább cikik a fiatalok körében ezek a szokások. Az oláh cigányoknál nem volt illő nadrágot felvenni a nőknek. A mai cigány lányok nyilván úgy szeretnének öltözködni, ahogy az osztálytársaik. Nem mehetnek be rózsás hosszú szoknyában. Régen a cigány lányok nem is mehettek egyedül, kísérő nélkül sehová, általában az unokatestvérek kísérték őket.

Nehéz megállapítani, hogy egy kultúrából mi az, ami a jót, és mi az, ami az elnyomást szolgálja. Hogyan választod ezt külön?

Pont ezért hoztuk létre a XXI. Századi Roma Nők Egyesületét, mert vannak olyan szokásaink, amiket jobb elfelejteni, mert csak húz le bennünket a mélybe. Olyan jó, hogy már egyre többet halljuk azt, hogy 35 éves korú roma nőkben vágy ébred arra, hogy kiteljesedjenek. Ez a mi álmunk, hogy ezt támogathassuk.

XXI. Századi Roma Nők Egyesülete

A roma kultúrából mi az, ami szerinted védelemre, megőrzésre szorulna? 

A cigány népmesék mindenképpen, a cigány nyelv kihalófélben van teljesen. Nagyon szép a cigány öltözék, a cigány tánc, a cigányzene és a babonák, a hiedelmek is, mert az is a mi részünk.

Az integráció sajnos ez ellen dolgozik. Annyira erőszakos ez az integráció, hogy képzeld el, hogy az édesanyám, amikor bekerült az iskolába, nem tudott még magyarul, csak cigányul. A mai gyerekek se cigányul, se magyarul nem tudnak rendesen. Nem szeretnek cigányok lenni és egyre kevésbé tartják ezeket a tipikusan cigány szokásokat.

Nem is tudják talán, hogy mire lehetnének a roma kultúrából büszkék. Ezekkel a könyvekkel ti sokat tettetek azért, hogy a roma hagyományok misztériumaiból egy jókora lenyomat megmaradjon. Neked melyik a kedvenc lényed a Legendás Roma Lények, Bestiarium Ciganorum című könyvetekből?

A Legendás Roma Lényekből a kedvencem a teknősbéka. Volt egy teknősbéka mese, amit nekem is anyám mesélt, amikor kicsi voltam. Arról szólt a történet, hogy hogyan keletkezett a teknősbéka. Vasárnap volt és egy cigány asszony nem ment templomba, mert otthon akart maradni mosni. Megjelent neki Isten és számonkérte, hogy miért nincs az Isten házában vasárnap. A cigány asszony azt felelte, hogy neki mosnia kell. Erre az Isten azzal büntette meg, hogy innentől a hátán kell hordania a teknőt. Hát így lett a teknősbéka.

Ez nagyon aranyos történet. A növényes könyvből melyik a kedvenced?

Nehezen tudok választani, sok kedvencem van. Nézzük, hol nyílik ki: a szerencsevirágnál. “Erdélyi sátoros cigányok hajadon lányai Szent János éjjelén szedik az úgynevezett szerencsevirágot, a piros-fehér parlagi gyopárt. Csokrot kötnek és egész éven át a személyes holmijuk közt tartják, mert hitük szerint a szerencsevirág megóvja a leányt a betegségtől és a gyalázattól.” 

Mit értünk itt gyalázat alatt?

Hogy megcsalva legyen vagy ő elkövessen valami szégyenteljes dolgot.

A könyvek abszolút olvastatják magukat, gyönyörűek az illusztrációk, nagyon nagy szeretettel ajánljuk bátran mindenkinek, romáknak és nem romáknak. A kultúra összeköt és a gyökereinktől függetlenül segít egy nyelvet beszélni.

A beszélgetés a MotherNature-Anyatermészet Egyesület és MINE, Mother Centers International Network for Empowerment támogatásával valósult meg.

* A könyvek megrendelhetők itt:  21szromanok@gmail.com vagy a 06/30 369-4406 telefonszámon 

* Scholtz Róbert Gergely: Bestiarium Ciganorum (2020, XXI. Századi Roma Nők Egyesülete) Ajánlott ára, mellyel az egyesület tevékenységét támogatja 4.000 Ft/db

* Scholtz Róbert Gergely: Herbarium Ciganorum (2021, XXI. Századi Roma Nők Egyesülete) Ajánlott ára, mellyel az egyesület tevékenységét támogatja 4.000 Ft/db


Fotók MumPark, borítókép: Photo by cottonbro by Pexels