Csak 3 perc csendet kérek! Vagy legyen 3 nap?
Az megvan, hogy megkísérelsz felnőtt társalgást folytatni, ehhez egy mondatot 3-szor próbálsz elkezdeni, negyedjére elfelejted és utána már bele se kezdesz? Vagy elkezded normálisan a mondandódat, a végére meg már annyira fel kell csavarni a hangerőt, hogy szinte kiabálsz? Olyankor mit nem adnánk egy némító gombért vagy 3 perc csendért. Időnként pedig lehetne ez 3 nap is.
Biztos nem minden gyerek beszél egész nap. De van olyan, aki amint megtanul beszélni, elkezd egy mondatot és évekig be sem fejezi. Valahogy képesek mindig mindent hangosan, zajosan végezni, és a különleges technikájuknak köszönhetően elérik, hogy a szülők elveszítsék a kapcsolatot a saját gondolataikkal. A gyerekek képesek kitölteni minden rést, ami csak létezik. Kis csevegésükkel, alapzajukkal képesek az agyunk minden zegét-zugát kitölteni. Hát kinek ne merülne le teljesen az idegrendszere?
…
Zene anyai füleinknek a következő cím: „Tavaszköszöntő csend-elvonulás a Mátrában”. Tessék? Napokig tartó csend? Jó levegő? Jógával és meditációval? Kettőt kérek!!!
Budinszky Gabival, a csendes elvonulások rutinos vezetőjével beszélgettem. Gabi már évek óta vezeti a csendgyakorlatokat, és egészen biztos, hogy legalább 10 éve intenzív csendgyakorló. [Ezt onnan tudom biztosan, mert szobatársak voltunk egyszer jó régen, egy 3 hetes indiai csendgyakorlaton találkoztunk, a Himalája Tradíció asramjában, Rishikesben.]
Gabi, de jó, hogy beszélgetünk. Elmeséled, hogy kerültél ide a pénzügyi szektorból?
Nem egy hirtelen hajtűkanyar, hanem hosszú éveken át érő folyamat vezetett az élesnek tűnő váltáshoz. 16 évesen pszichológiát szerettem volna tanulni, a környezetemben megfogalmazott ellenérvek mentén végül közgazdász lettem és 11 éven át a pénzügyi szektor nagy szervezeteinek a külső és belső kommunikációs folyamatait vezettem. Szeretek kommunikálni, a szakmai életemben főként az oktató, tájékoztató jellegű kommunikációt kedveltem. Rájöttem azonban, hogy az üzleti folyamatoknál sokkal jobban érdekelt a szervezet működését fenntartó „tényező”, maga az ember. Szerencsés együttállás – a mentális egészségem szempontjából legalábbis mindenképp -, hogy a pénzügyi szektorban eltöltött, minden szempontból embert próbáló éveim kezdetén, egy akkori kolléganőmnek köszönhetően részt vettem egy jógaórán, s már az első alkalom olyan meghatározó élmény volt számomra, hogy azóta sem távolodtam el a jógaszőnyegtől, a gyakorlás a napjaim szerves részévé vált. Szerettem volna megérteni a jóga hatásmechanizmusát, s a „mögöttes” filozófiát, ezért részt vettem 2-szer 3 évnyi jógaoktató képzési folyamatban. A tanítás nem szerepelt a céljaim között, idővel azonban rájöttem, ha valamit nagyon szeretünk, azt örömmel megosztjuk másokkal. A multiszektorban eltöltött 11 év után azt éreztem, szeretném máshogy élni a hétköznapjaimat, a szakmai életemet, szabadon alkotva, szabadúszóként. A Himalájai Tradíció rishikesh-i asramában töltött hosszabb elvonulásaim idején született meg bennem a vágy, hogy a jógagyakorlásomban és a pénzügyi szervezetekben szerzett tapasztalataimat integrálva folytathassam a megosztást, más keretek között.
Most mivel foglalkozol?
Az elmúlt 8 év folyamán mindfulness – tudatos jelenlét – alapú stresszkezelési és reziliencia fejlesztési folyamatokat vezettem nagyvállalatok közép- és felsővezetői számára. Jóga és mindfulness témában, magánóra keretében vezetek gyakorlásokat, valamint rendszeres időközönként, évente 2-3 alkalommal kisebb és nagyobb csoportoknak csend-elvonulást. Időközben visszatértem a tizenéves koromban szőtt terveimhez, az elmúlt évek folyamán tanultam szupervíziót és kognitív viselkedésterápiát, szeptembertől pedig újra visszaülök az iskolapadba: a Károli egyetem hallgatója leszek pszichológia szakon.
Miért fontos a csend? Miért olyan nagy kincs?
A külső és a belső világunk információ kínálata a végtelenhez közelít, hozzájárulva ahhoz, hogy az idegrendszerünket minden nap csúcsra járatjuk, amelynek leterheltsége a testünk, az elménk és a pszichénk állapotában is tükröződik.
A fenntartható lét elengedhetetlen feltétele, hogy gondoskodjunk a tudatos töltődés, a pihenés lehetőségéről.
Ha valaha is szemlélted a figyelmed működését, tapasztalhattad, hogy az elme figyelme olyan, mint egy csintalan, kíváncsi kismajom: folyton elkószál, a múltbéli emlékek között pásztázik, vagy épp a jövőt próbálja kifürkészni és csak nagyon ritkán pihen meg a jelen pillanatban. A figyelem az érzékszerveken át folyamatos áramlásban van, információkat gyűjt, vagy megnyilvánulásra késztet a kognitív folyamatainkból fakadóan.
Nincs is ilyen rutinunk, igaz? Mármint, hogy kikapcsoljunk mindent, minden külső zajt…
A csend megtapasztalása sokak számára ismeretlen, az említett túlterheltség miatt nem is tudjuk, hogyan lehetnénk csendben. Még ha beiktatunk is egy-egy órát a hétköznapjainkba, gondosan előkészülve, a telefonunkat és minden egyéb kommunikációs eszközt kikapcsolva, jellemzően azt tapasztaljuk, hogy a külső ingerek, impulzusok csökkentésével egyre hangosabbá válik a mentális folyamatokból fakadó belső zaj. A csendgyakorlat számos formájával találkozhatunk a különböző kultúrákban. Csendet sokféleképpen lehet gyakorolni, ily módon a csend mélységének a tapasztalata is változó.
Van csendgyakorlat tipped leharcolt anyukáknak, akiknek igen kevés idejük van?
A Himalájai Tradícióban az egyik alapgyakorlat a 2 perces légzésfigyelés, amelyet jó szívvel ajánlok mindenki figyelmébe. A gyakorlat valóban 1-2 percet vesz igénybe, ami könnyen beépíthető a hétköznapokba – azt gondolom, elhatározás kérdése csupán. Jellemző, hogy sokan azért akadnak el a gyakorlásban, mert a hosszabb, fél, egy órás meditáció szerepel a terveikben – van egy bökkenő azonban: ha ezt nem sikerül megvalósítani, inkább nem is gyakorolnak. A 2 perces légzésfigyelés tehát kezdő és régóta gyakorlók számára is egy nagyszerű lehetőség a figyelem összpontosítására, a kikapcsolódásra és a feltöltődésre.
Próbáld ki most, miközben olvasod ezeket a sorokat:
Hunyd le a szemeidet, a belső érzékelésedre támaszkodva lágyan igazítsd a testtartásodat: a törzs, a nyak és a fej egy vonalban helyezkedik el. Vidd a figyelmed az orrnyílásokhoz és csak szemléld ahogy a levegő be- és kiáramlik az orrnyílásoknál, érezd a légzőmozgás által keltett finom áramlást az orrjáratokban. Ne akard megváltoztatni a légzésed áramlásának a folyamát, az intenzitását, csak engedd, hogy mindvégig szabadon áramoljon.
Közben számtalan gondolat, érzés felbukkan majd, tapasztalhatod, ahogy a külső környezetedből is sokféle impulzus elér hozzád – nem baj, ez így természetes, Te csak folytasd a légzésed áramlásának a megfigyelését. S amikor úgy érzed, hogy készen állsz a napod, az aktuális teendőd folytatására, puhán nyisd a szemeket. Napjában érdemes többször is elvégezni ezt a gyakorlatot. Figyeld meg, mindeközben hogyan változik a légzésed, a hangulatod, a tested állapota.
Hogy látod, van különbség az emberek családi állapota és a csendre való igényük között?
A csend iránti vágy sok mindentől függ. Alapvetően, valahol mélyen mindannyiunkban ott rejlik: a jógafilozófia szerint lényünk valódi természete a csend. Ebből fakadóan a vágy mindnyájunkban él – ha más nem, a tudattalan mélységeiben -, hogy időnként megmártózhassunk ebben a csendes forrásban. Olyan ez, akár egy láthatatlan húzóerő. A csend különböző mélységeibe számtalan féle út vezet: van, aki tudatosan iktatja be a hétköznapjaiba és a jóga különböző gyakorlataiban, vagy a természetben töltött idő folyamán áramlik a csend pihentető, békés rétegei felé, s van az úgy is, hogy a szinte szünet nélküli fizikai és mentális, vagy akár az intenzív sporttevékenységeink annyira „kiütnek”, hogy végül hullafáradtan, kimerülten kényszerülünk csendes pihenésre. Ami a családi állapot és a csend iránti igényt illeti, minél több inger ér valakit, annál könnyebben fárad ki az idegrendszer és annál nagyobb eséllyel kéri – először szép szóval, majd egyre „hangosabban” – a pihenőidőt.
Mi történik egy ilyen csend elvonuláson? Oké, azt tudjuk, mi nem. Nincs beszélgetés…. De akkor helyette mit csináltok? Hogyan épül fel egy ilyen nap?
A csendgyakorlatnak csupán a felszíne az, hogy visszavonjuk a verbális megnyilvánulásra, a beszédre irányuló szándékot. A csendgyakorlat folyamán törekszünk arra, hogy fokozatosan csökkentsük az érzékszerveken át áramló figyelem aktivitását. A gyakorlás által egyre fókuszáltabbá váló figyelem a testünk és a személyiségünk finomabb rétegeiben megpihenve nyújt lehetőséget a mély ellazulásra és feltöltődésre. A jógafilozófia megközelítése szerint a lényünk, az önvalónk esszenciájának valódi természete a csend, a tudatosan végzett csendgyakorlat folyamán a figyelmünket ebben a csendben engedjük megpihenni. A három napos elvonulás az elme képzése, valamint a jóga gyakorlati megközelítésén alapul.
Ezidő alatt lehetőség van a kikapcsolódásra, pihenésre, feltöltődésre fizikai és mentális aspektusból egyaránt. A program fókuszában álló csendgyakorlat folyamatát szisztematikusan felépülő gyakorlással támogatjuk: az integrált jógagyakorlás keretében napjában kétszer mozgatjuk át a testet a jóga fizikai testhelyzeteivel, az ászanákkal, ily módon támogatva a testben tárolt feszültség oldódását. Hosszú, mély relaxációs gyakorlatokkal lazítjuk a test mélyebb rétegeit. Légző gyakorlatokkal tesszük fókuszáltabbá és egyúttal pihentetjük meg a figyelmünket. Szemlélődő – nem ítélkező, elfogadó, nyitott, kíváncsi figyelemmel átitatott – jelenléten alapuló meditáció gyakorlásával csendesítjük el a szüntelen mentális áramlást, lehetőséget nyújtva az elménk számára, hogy egy időre megpihenjen. Mindemellett sok időt töltünk a természetben, a Mátra csodaszép erdei útjain barangolva.
Szóval csend, mozgás, pihenés, relaxáció, kirándulás… Ez minimum ezercsillagos programnak hangzik. Mikor lesz a következő ilyen hétvégéd? Aki nagyon menne addig is, annak mit tanácsolsz?
2022. március 24-től 27-ig lesz a következő elvonulás: a Mátra békés, csendes erdeinek ölelésében köszöntjük az újjászülető tavaszt. Addig is azt javaslom, tölts minél több időt a természetben: erdőben, vízparton, a hegyekben, vagy a közeli parkban és olykor engedd, hogy az 1-2 perces légzésfigyelések idején megpihenhessen elméd figyelme. Hidd el, ez tényleg nem varázslat, elhatározás kérdése csupán és egyúttal jóllétünk alapja. De tudod mit? Mégse hidd el, tégy egy kísérletet, próbáld ki inkább. Kívánom Neked, hogy – olykor-olykor – a csend legyen Veled.
Az elvonulásról bővebb információ és jelentkezés: budinszky.gabriella@gmail.com.
Fotók: Budinszky Gabi
