A pályaudvaron a késői órákban is sokan vannak, segítők, rendőrök, átutazók. A menekülteket könnyen fel lehet ismerni. Fáradt arcok, sok táska, hátizsák…és valami más is az arcokon, valami céltalanság, beletörődés, fásultság. Szomorúság.A családok meg egyértelműen onnan jöttek. Korábbi életüket kopott bőröndökbe
Miért nem tanulunk a múlt hibáiból? Miért nem változik a helyzet? Nem csak keleten, de sehol sem a világon.