Mániákus villanylekapcsoló és vízcsap elzáró vagyok. Kimosom a műanyag dobozokat, mielőtt a szelektívbe dobom. Szívesen megyek gyalog, autózás helyett. Textilzacskó gyűjteményem van (köszi, anyu!). Szóval igyekszem. De lehetnék még ügyesebb, tudatosabb, tehetnék még többet a környezetért. Magyarországon legalábbis így gondoltam.Aztán
Húsvét előtti szombat este rám szólt a férjem, hogy legyek szíves, hagyjam már abba a zajongást. Felhallatszik! Így is küzd az altatással, legalább ne roppantgassak tojásokat… Kettévehető tojásformákat töltögettem éppen csokival. Szántam-bántam, abbahagytam. Az éjszakai műszakban folytattam, amikor már mindenki
Legyen béke, szabadság és egyetértés – így kezdődik a március 15-én felolvasott, forradalmi 12 pont. Ha Petőfi tudná, hogy 175 évvel később ez a mondat egy csoport anyukát is megihlet… Az anyákban folyamatosan zajlanak a belső vívódások, és egymás között
Van a Nőnap, és van az Anyák napja. Még a naptárban is távol esnek egymástól, nehogy kavarodás legyen. Eddig legalábbis nem volt, de majd most jól összemixelem a kettőt. Megálltam ugyanis az ovi előtt, a kisfiamat vártam. Volt időm nézegetni
„He did an amazing job today!” – fogadott az osztályfőnök a kapuban, széles mosollyal. Szóval a fiam remekül teljesített. Az első napján, egy amerikai iskolában. Senkit és semmit nem ismerve. Bocsánat, ez így nem igaz, mert néhány nagyon fontos angol
