Ez bizony iszonyatosan idegesítő, hogy egyrészt össze vagyunk zárva, másrészt nem tudunk elmenni érdemben sehova. Egyszerűen elfogy az emberből a lendület egy év után, hogy akkor oldjuk meg valahogy, legyen vicces attól, hogy ugyanazt csináljuk kicsit másképp. Fáradtak vagyunk, fásulunk,
Köszönjük a felfedezéseket, amiket kaptunk, ebben a csendes, befelé forduló, időnként szomorkás hónapban. Rájöttünk, hogy az ünnepek után anyaként felborulunk a fáradtságtól, hát ideje ezt a hónapot arra szánni, hogy feltöltsük magunkat. Megpróbáltunk egyet fordítani, és azt mondtuk, hogy ez
A január nem a kedvenc hónapom. Ennek részben a borús, esős, szürke idő az oka, de számomra az ünnepek alatt megélt „érzelmi- és energiaszint ingadozások” is rettenetesen fárasztóak. Van, hogy ugyanazon a napon élem át a „csúcson és a padlón
Képzeld el, mi lenne, ha a január nem kibírandó, kibekkelendő, túlélendő volna, hanem az a hónap, amit vársz, amiért lelkesedsz? Igen, sötét van és hideg van és néha latyak is van, messze van még az illatos május, meg a strandszezon,