Mi lehetne 2022 izgibb évkezdő kalandja, minthogy vegánná leszel 30 napra? Van benne kihívás, de megéri és sokkal könnyebb, hidd el, mint gondolnád! Nálam úgy kezdődött a vegánság, hogy egy tavaszi böjt során fokozatosan hagytam el a különböző ételféleségeket, míg
„Indulnunk kell, gyere, vedd a cipőd, csillagom” – mondod. Semmi válasz, meg sem rezdül, úgy játszik tovább. Jó, hagyod még egy kicsit, addig ellenőrzöd, hogy van-e útivíz, papírzsepi. Az órára pillantasz, el kell indulni, türelmetlenkedsz, odamész hozzá, már hullámzó tenger
– Te, meddig tart még a szünet?- Nem tudom, már vége lehetne, meg fogok süketülni, ha ez így megy tovább.- Én meg nem akarok több simogatást. Ó egek, micsoda szégyen: lehet, hogy érintésfóbiás lettem!? – Ha tudták volna az őseink, hogy ezt
Ma egyre csak a belső riasztó körül jártak a gondolataim. Tudod, arra a riasztóra gondolok, ami jelez, amikor olyat csinálsz, amit nem kéne, és jelez, ha valamit nem csinálsz, amit kéne. Ne tegyél úgy, mintha ez csak egyesek kiváltsága lenne.
Szomorkodsz, hogy a karácsonnyal vége az ünnepeknek? Ne búsulj nem kell, hogy vége legyen, ünnepelj a Három Királyokkal Te is, a gyerekek is örülnek majd és Neked is jól fog esni, hogy átmenthettél egy varázslatot a Karácsonyból az Új Évbe.
Képzeld el, mi lenne, ha a január nem kibírandó, kibekkelendő, túlélendő volna, hanem az a hónap, amit vársz, amiért lelkesedsz? Igen, sötét van és hideg van és néha latyak is van, messze van még az illatos május, meg a strandszezon,
Te jártál már úgy, hogy nem ott kerested a Boldogságot, ahol kellett volna? Hiába szegődtél a nyomába, nem találtad? Lehet felmerült az is Benned, hogy lehet nem is létezik és akik boldogoknak néznek ki, azok biztosan csak úgy tesznek… Az
