Már érezni lehetett, hogy valami vibrál a levegőben. A fények furcsán, törten érkeztek le hozzánk. Ionos illatok szálltak felénk és mi kacagva egymás égnek álló haján a habokba vetettük magunkat. Majd hirtelen megváltozott minden.Sötétség borította be a vizet, mintha egy
Az megvan, amikor pontosan tudod, hogy mit NEM kellene csinálni, de mégis megteszed? Te is látod magad kívülről, amikor önmagadból kikelve kiabálsz a gyerekekkel, pedig MINDENHOL le van írva, hogy ez milyen GÁZ, semmi értelme, sőt, maradandó károsodást okozol nekik?
Volt régen egy lány, aki, ha nem is egy szál bankkártyával, de mondjuk 10 perc pakolással elutazott napokra… Emlékszem, mindig volt egy fogkefe és egy váltóbugyi a táskámban, mert ennyivel már messzire lehetett menni. Aztán anyuka lettem és ezt a
Mindig felhúzom magam, amikor valaki megkérdezi tőlem, hová tűnik a nőkből a könnyedség, lazaság, játékosság, amikor anyává válnak? Megmondom hová: a szülőszobán marad! Elcseréljük! Hogy mire? A felelősségvállalásra, a féltésre, az aggódásra! Hogy jó csere-e? Baromira nem, mi is tudjuk,
Nagyon szerettem volna egyszerre beszélgetni az ikerfiúk szüleivel, de két ilyen pici mellett nem könnyű összehozni egy ilyen találkozót. Végül az égiek mellénk szegődtek, és találtunk 20 percet arra, hogy meséljenek. A MUM PARK LIVE legújabb adásában mesélnek az itthon
Neked volt képed magadról, hogy milyen anyuka szeretnél majd lenni?Nekem volt. Amikor anno megrajzoltam magamnak a saját anyaságom leendő képét, akkor egy könnyed, nevetős, üde anyukának láttam, aki benne van a buliban, jófej és jó társaság.Többnyire lehetett is rám számítani
Szántó-Külitsné Rácz Mónikával, a Léleknevelés Gyermekközpont vezetőjével, alapítójával beszélgettünk.A most futó ingyenes webinárotok (a május 12-i és 21-i eseményekre még lehet jelentkezni) az iskolakezdéssel kapcsolatos, arra készítitek fel a szülőket, hogy mi minden várható.De ennél sokkal szélesebb korosztályon dolgozol, a
Anya! Anyaaaaa!! Gyere játszani!! Valaki megráncigálja a ruhámat, lenézek, egy maszatos kis törpe óriási szemekkel… Állok a konyhában, kezemben kés, megremeg, de nem erőszakot készülök tenni, csak ebédet szeretnék, répát és krumplit és hagymát vágni, azt szeretnék, vagyis dehogy szeretnék, magamat
Nagypapa kacag.Nem hahotázik, kacag. Gurgulázva vihog.Először nem tudtuk honnan jön. Nagymama pengeélessé vált tekintettel kereste az udvaron a hang forrását. Egyébként csönd volt. Igazi remegő nyári csönd. És más semmi, csak a kacagás.Valahonnan mélyről. Mintha a föld kacagna.Az udvar homokos

















































































































































































































